A múltkoriban beszámoltam róla, hogy 7 év budapesti élet után Szegedre költöztem. Arról, hogy ez miért történt, és hogy a város mely tulajdonságai segítettek meghozni a döntést, itt olvashatsz. Ezúttal arra voltam kíváncsi, hogy mi lehet az oka annak, hogy hiába van jelen a városban a Fidesz nehéztüzérsége Kubatov Gábor vezetésével, mégis bakik sorát követik el, és Botka Lászlóval szemben képtelenek kihívót állítani.
Mi a titka annak, hogy a szegediek nem kérnek a Fidesz romboló politikájából?
Nem messze a lakhelyemtől, az Anna-kút környékén, ahol kígyózó sorok állnak a gyógyerejű vízért a nap minden szakában, egy vendéglátóhelyre bukkantam, ahol gyakran fordulnak meg ugyanazok az arcok. Hol is lehetne jobban a Fidesz legyőzésének sikerét kutatva, mint egy bárpultnál, ahol a leggyakrabban cserélnek gazdát az információk?
Amikor felvetem a témát, először furcsán néznek rám a törzsvendégek. Egyikük hozzá is teszi, hogy nem igazán szokott „politizálni.” Arról kérdezem, hogy elégedett-e a dolgok állásával Szegeden. Azt mondja, azzal elégedett. Megkérdezem róla, hogy szempont-e nála, hogy a vezetés milyen színekben politizál. Azt feleli, ez magánügy, annyit viszont elmondhat, hogy amíg a „jelenlegiek vannak”, addig az sem zavarná, ha más párthoz tartoznának, mint most, mert nem ez érdekli.
Valaki közbevág: itt nem nagyon szoktunk egymásnak ugrani a politika miatt. Az országot tekintve vannak elképzeléseink, de Szegeden nem téma a pártpolitika, egészen addig, amíg valamelyik párt ezt a miliőt meg nem akarja törni hazugságokkal, egymás aláaknázásával. A szegedi vezetés abban különbözik más városokétól, hogy itt nem arra törekednek, hogy mindenáron kicsinálják a másikat, hanem hogy a várossal foglalkozzanak. Teljesen egyértelmű nekünk, hogy ha valaki Szeged javát akarja, meghallgatja a lakosságot, törekszik a fejlődésre, akkor az ellenzéke hiába kapálózik, meg hiába írja le a Botkáról, hogy ilyen meg olyan tolvaj, nincs értelme.
A pultos: A Szeviépről pedig kiderült, hogy egy fideszes cég volt. Mint minden, amit be tudtak kebelezni. Mennyire lenne bárkinek is szimpatikus az a polgármesterjelölt, aki a jelenlegit be akarja mószerolni a saját érdekköre miatt? (Az esetről a szeged.hu részletesen ír – a szerk.)
Vendég közbeszól: „Itt is lenne még javítanivaló! Nem mondom, hogy a Fidesz jobb lenne, de azért még van mit csinálni Szegeden!”
Másik vendég: „Például lehetne itt olcsóbb a sör…”
Pultos: „Na, ezt beszéld meg a Botkával…!” (nevetés)
Ha manapság megnézünk egy sajtótájékoztatót az országos politika mezejéről, abban egyre kevesebb a javaslat. Eltűnni látszik a közéletből még a tenni akarás szándékának megjátszása is. Vonatkoztatható ez a fideszes és az ellenzéki politikusokra egyaránt. A hosszas csörték közepette pedig egyre többen fordulnak el a politikától, amely önmagában egy gyönyörű szakma, egy szép, méltóságteljes vállalás annak, aki foglalkozik vele.
Debrecenben szinte nincs is más a Fideszen kívül. Szegeden szinte nincs is Fidesz. Mindegyik megyeszékhely, hasonló adottságokkal. A kormánypárt megdöntésének titka abban rejlik, hogy vegyük végre észre: a magyarok építkezni, fejlődni akarnak, az egymásra mutogatást, a pozíciókért való acsarkodást kivetik magukból!
Orbán egy tenni akaró, észszerű, lelkes, egységes ellenzéktől jobban félne, mint a tűztől. Pedig erre volna szükség, ha Magyarországot szeretnénk úgy látni, mint Szegedet… pozitívan, fejlődőképesen!