Ha nagyon rövidek akarunk lenni: Orbán János Dénes (a továbbiakban OJD) a Magyar Idők szerkesztőjének szervezete, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. 400 millió forintot kap közpénzből, míg a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör fillérekből próbál túlélni, holott OJD szervezetével ellentétben előbbiek valóban minőségi munkát végeznek, és akarnak tenni a kortárs magyar irodalomért. Tiltakozásnak helye nincs, a döntés megszületett.
Ha rövidek, de kicsit hosszabbak vagyunk:
Az MNO kiszámolta: a József Attila Kör idén 29,8 millió forintot költ el, ennek nagy része pályázati támogatás, például a Nemzeti Kulturális Alap forrásaiból. Ebből azonban csak a pályázat célja – például egy program vagy egy könyv megjelentetése – finanszírozható, a szervezet működése nem.
A pályázatok önrésze, amit a pályázóknak kell előteremteni, már önmagában több százezer forintot tesz ki évente, nem beszélve arról, hogy járulékokkal együtt még a félállású munkatársnak a fizetése sem jön ki abból, ami a 760 ezer forintból megmarad, és a szervezetnek adóznia is kell, amit a pályázati pénzekből szintén nem finanszírozhatnak.
A Fiatal Írók Szövetsége is hasonló összegekkel gazdálkodik. Ők is gondoznak tehetségeket, jelentetnek meg könyveket, ápolnak nemzetközi és határon túli magyar kapcsolatokat. Ők is évente 25 millió forintból gazdálkodnak évente, csak a működési támogatásuk alakul valamivel jobban, mint a József Attila Köré: a 25-ből 3,25 millió forintot költhetnek el arra, hogy a szervezetet működtessék.
Ezzel szemben a Fidesz kegyeltjei 400 milliót kapnak
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, vagyis OJD szervezete idén 150 millióból gazdálkodhatott. Ezt a pénzt azonban nem úgy költötték el, ahogy az a kortárs magyar irodalom javára válhatott volna. Zártkörű táborokat szerveztek, olyan műhelymunkákat folytattak, amelyekbe senki nem lát bele, mindezt a Magyar Időkhöz köthető, illetve a Fidesz holdudvarában működő tanárokkal, akik tisztes fizetést kaptak „munkájukért,” valamint olyan fiatal tehetségekkel, akiknek alkotásai egyáltalán nem nyertek publicitást, hiába tett erre vállalást OJD szervezete. Ennek ellenére 2017-ben nagyobb támogatást, 400 millió forintot kapnak.
A Magyar Narancs így ír a műhelyről: „Orbán János Dénes az év eleji vita során ígért fűt-fát, nagy neveket, jó kiadókat, igényes kiadványokat, látványos programokat, országos turnét, és ami még eszébe jutott, bármit. Most ott tartunk, hogy azt se lehet tudni, az akadémiát eszik-e vagy isszák, se turnéjuk nem volt, se kiadványuk, egyetlen folyóiratblokkjuk jött ki a decemberi Magyar Naplóban. Egészen úgy működik az akadémia oktatáspolitikája is, mint a pénzügyei: jobb, ha senki nem lát bele, jobb, ha senki nem nyilatkozik róla, aki pedig kérdezni mer, az akadékoskodó agent provocateur, semmi más.”
A haverok kedvéért ledózerolják a magyar irodalmat
Krusovszky Dénes Facebook-bejegyzésben reagált a történtekre: „Lényegében területfoglalásról van szó, semmi másról. Két szebb (legalábbis irodalmi szempontból szebb) napokat látott erdélyi költő igyekszik a politikai széljárást legjobban kihasználva helyet szerezni magának/egymásnak. OJD-t mestere, Szőcs átejtőernyőztette a kolozsvári kocsmapult mögül a ‘kormánypárti napilap’ kultúrarovatának élére, de itt sem álltak meg. Most a fiatal irodalom terepét kívánják szépen ledózerolni.”
Szőcs Géza, aki Nyírő József hamvait a táskájában átcsempészve hősködött Romániában, ugyanúgy részese a folyamatnak. Bodnár Zoltán így írt róla még februárban, az első finanszírozás megítélésekor: „jó lesz ez, gondolhatta a régi barát, Szőcs Géza, a harmadik Orbán-kormányban a miniszterelnök főtanácsadója kulturális ügyekben. Szőcs – bár a politika világa mindmáig idegen maradt számára – annyit nyilván megtanult, hogy az orbáni gondolat hibátlanul illeszkedhetik az orbáni gondolathoz. Jánosé a Viktoréhoz. Kellő figyelem híján a fiatal kortárs magyar irodalom „gazdátlanul” maradt. A fiatal magyar költők, írók, akár szervezetlenül, akár a Fiatal Írók Szövetségébe vagy a József Attila Körbe – és más alkotó műhelyekbe tömörülve fölöttébb csekély, nem is érzékelhető affinitást mutatnak a Nemzeti Együttmüködés Rendszere iránt.”
Bodnár a terjedelmes írásában hozzáteszi: „A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. a hatalomvágy és a haszonlesés bűnében fogant. Erkölcstelen, s nincs az a párbeszéd, együttműködés, megállapodás, mely erkölcsössé teheti, éppen ellenkezőleg, behódol, legitimál, s ezzel erkölcstelenné válik az is, aki ilyen párbeszédbe bocsátkozik. A vita két síkja élesen külön válik: egyfelől ugyanis az új kft. , mint OJD kisstílű üzleti vállalkozása a jövőben nem sok szót érdemel, másfelől azonban, mint az Orbáni-rezsim kiteljesítésének egy újabb állomása, mint a fiatal alkotókat megrontani akaró kulturális pedofília olyan veszélyes törekvés, amellyel szemben csak az ellenállás az etikus magatartás. Ám ez nem csak a fiatal írónemzedék számára etikai kérdés, ez nem csak az ő ügyük és felelősségük, hanem mindannyiunk közös ügye, amelyben a magyar irodalmat szerető és értéknek tartó közönség nem hagyhatja magukra őket.
Legyen hát szokássá, legyen divat, cool és trendi, hogy az irodalomszerető emberek, vállalkozók adományaikkal, szponzorációval támogatják a fiatal magyar írók szervezeteit, hogy ne kelljen sorban állniuk Orbán János Dénes pénzosztó kasszájánál.”
Ráadásul ha ez nem lenne elég, a kormány döntése értelmében Schmidt Mária vezetésével jöhet létre a Nobel-díjas magyar íróról, Kertész Imréről elnevezett intézmény, amelyre egymilliárd forintot szánnak. A forrás átcsoportosítása a keddi Magyar Közlönyben jelent meg, alaposan elrejtve.
Az Magyar Nemzet munkatársa Pion István kezdeményezésére egy petíció is indult a támogatások visszavonására.
Hogy tudsz segíteni?
Írd alá a petíciót itt.
Oszd meg ezt a cikket, hogy mindenkihez eljusson, mit művel az Orbán-kormány a kortárs magyar irodalommal!