
Körülbelül egy évvel ezelőtt jártam Seregélyesen egy kulturális eseményen. A helyiekkel beszélgetve szóba került, hogy a település olyannyira barátságos, hogy gyakran látogatják külföldiek is, akik a helység atmoszférája miatt lettek szerelmesek a faluba. Nem tagadom, szerintem is egy hihetetlenül kedves és befogadó közösségről van szó. A helyiek zsíros deszkával, teával kedveskedtek nekünk, körbevezettek minket a Székesfehérvártól mindössze 20 percnyi vonatútra található Seregélyesen.
Szóba került, hogy él itt egy nagyon jó ember, aki ugyan tehetős, mégis olyan közvetlen, mint mindenki más a faluban. Ez az ember valamiféle arab országból származik a helyiek beszámolója szerint, de nem tudták, pontosan honnan. Mivel Seregélyesen nem is a származás határozza meg valaki megítélését, tulajdonképpen a kérdés nem is volt annyira lényeges. Annyit mondtak még, hogy a régi kastélyban lakik, és minden seregélyesinek adott karácsonyra egy hízott kacsát. Mint később megtudtam: ő Ghaith Rashad Pharaon, vagyis az Interpol által körözött Orbán-szomszéd.
(Egy kis kutakodás után kiderült, hogy a kacsa nem közvetlenül tőle érkezett, hanem abból a pénzből vásárolta az önkormányzat, amit Pharaon ügyvédje adományozott. Ennek összege 3 millió forint volt.)
Az Index kiválóan összefoglalja cikkében a Pharaon-ügyet: először azt mondták, hogy egyszer igényelt vízumot, aztán azt, hogy kétszer, majd jött egy újabb kormányzati verzió, amiből arra lehetett következtetni, hogy Pharaon egyszer sem adott be vízumkérelmet, mert elintézte helyette más. A legfrissebb állítás, amelyet az Index a kérdésére kapott, hogy az Interpol körözési listáján szereplő szaúdi üzletember egyszer valóban adott be személyesen vízumkérelmet, miután a jordán konzul elindította neki a procedúrát Budapesten. Az továbbra sem világos, hogyan Pharaon kapott-e tartózkodási engedélyt hónapokkal a vízumigénylése előtt. Ennél is különösebb, hogy Lázár és Szijjártó hetente máshogy, egymásnak is ellentmondva emlékezett az olajmilliárdos vízumigénylésének időpontjára.
Mi a végkövetkeztetés?
Akármilyen bűnöző is Orbán szomszédja, annyi biztos, hogy a miniszterelnökkel ellentétben ő legalább egyszer jóllakatott egy magyar falut.