A magyar foglalkoztatottsági arány ma már magasabb az európai uniós átlagnál – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Pécsett. Információink szerint sem a plafon, sem egyéb berendezési tárgy nem tört szét, nem mozdult el a helyéről. Minden bizonnyal az épület strapabíró anyagokból épült.
Cseresnyés Péter a Baranya Barátainak Köre meghívására tartott előadásában emlékeztetett arra: európai uniós törekvés, hogy az unió átlagában a foglalkoztatottsági arány 2020-ra elérje a 75 százalékot. Az EU átlaga jelenleg 71,2 százalék, a magyar arány a KSH legfrissebb adatai alapján ennél néhány tized százalékponttal magasabb – tette hozzá
Elmondta: Magyarországon 680 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ezen belül 130 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatásban és több mint 400 ezerrel a versenyszférában dolgozók száma. A kívánt 75 százalékos arányt a közfoglalkoztatás nélkül kívánják elérni – jegyezte meg. Mint mondta, a kormány a következő hetekben tárgyalja meg az NGM és a Belügyminisztérium előterjesztését, amely a közfoglalkoztatottaknak az elsődleges munkaerőpiacra való átvezetését segíti.
A közfoglalkoztatottak egynegyede-egyötöde alkalmas erre, mintegy 70-100 ezer ember lehet tartalék az elsődleges munkaerőpiac számára – jegyezte meg. Azt mondta, megpróbálják nyitni az ollót a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér között, ezzel is érdekeltté téve a közfoglalkoztatottakat az versenyszférában történő elhelyezkedésre.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a munkaerő mobilitását erősíti több, 2017. január 1-jétől életbe lépő intézkedés. Elszámolható lesz a munkába járás költsége, a saját gépkocsihasználatra kilométerenként 9 helyett 15 forintot lehet majd elszámolni, és már egy dolgozó esetén is munkásszállásnak minősülhetnek a szálláshelyek.
Ismertetése szerint emellett öt évig adómentesen lesz adható lakhatási hozzájárulás 100 ezer forintos értékig. Könnyítés lesz január 1-jétől, hogy a munkásszálló működtetésének költsége elszámolható, és az összeg az év végi nyereségből is levonható adókedvezményként.
Cseresnyés Péter úgy vélte, a probléma a foglalkoztatásban és a bérekben főlént a hazai kis és közepes vállalkozásoknál van, amelyek a munkavállalók 70 százalékának adnak munkát. „Ha az ő helyzetükön tudunk javítani, a magyar gazdaság tovább fejlődik” – mondta.
Arról Cseresnyés nem ejtett szót, hogy a külföldön dolgozó magyarok foglalkoztatása beletartozik-e ebbe az átlagba, valamint hogy mi a helyzet a közmunkásokkal, akiket jelenleg várandós anyaként is határvadásznak akarják „átképezni.”
Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy ez 2016 legnagyobb államtitkári hantája. Várjuk, ki fogja felülmúlni még ezt is…
