A Gripenek riasztása után öt kérdést küldtünk a Honvédelmi Minisztériumnak. A november 6-i bombafenyegetések három utasszállítót érintettek. A tárca Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Facebook-bejegyzését ajánlotta figyelmünkbe.
Arra voltunk kíváncsiak, mi a vadászgépek feladata, ha egy utasszállító fedélzetén robbanószerkezetet jeleznek, és milyen segítséget tudnak ilyenkor nyújtani. Megkérdeztük, milyen feltételekkel használhatnak fegyvert polgári géppel szemben, és ki adhat erre parancsot. Azt is meg akartuk tudni, hogy november 6-án volt-e olyan veszély, amely a szokásos kísérésen és légtérellenőrzésen túl is intézkedést igényelhetett.
„Ajánljuk figyelmébe Miniszter úr Facebook-oldalán megjelent bejegyzést” – írta válaszában a tárca.
Szeptemberben a Magyar Honvédség koronázási hintójáról kérdeztük a minisztériumot. Akkor is a miniszter egyik Facebook-bejegyzését ajánlották figyelmünkbe.
A Gripenek már a levegőben voltak
Kiképzési repülésen vettek részt a magyar vadászgépek, amikor a NATO kiadta az első riasztást. A Brüsszelből Szófiába tartó gépet Kaposvár térségében kezdték kísérni. Miután az utasszállító Szerbia felé elhagyta a magyar légteret, a NATO járőrözést rendelt el a határ közelében.
Az újabb riasztás két Prágából indult járatot érintett. Az egyik Ciprusra, a másik Bukarestbe tartott. A NATO a román határ közelében is járőrözést rendelt el, miután a két gép elhagyta a magyar légteret – közölte a Honvédelem.hu.
Mit tehet egy Gripen bombafenyegetésnél?
Ruszin-Szendi Romulusz november 8-i bejegyzése szerint a vadászgépek azonosíthatják a fenyegetett utasszállítót, követhetik a mozgását, és szükség esetén védelmi intézkedéseket kezdeményezhetnek. A miniszter szerint különösen akkor fontos a jelenlétük, ha a gép letér az útvonaláról, vagy figyelmen kívül hagyja a légiforgalmi irányítás utasításait.
Közvetlen légi fenyegetés esetén megfelelő felhatalmazással fegyveres fellépésre is sor kerülhet – írta Ruszin-Szendi Romulusz. Szerinte a bombafenyegetés vagy az útvonal-eltérés önmagában nem ad alapot a fegyverhasználatra. A miniszteri bejegyzést a Honvédelem.hu ismertette.
Augusztusban egy engedély nélkül felszállt, Paks felé tartó kisrepülő miatt is riasztották a Gripeneket. A kényszerleszállás után a vadászgépek a mentőegységek megérkezéséig a helyszín fölött maradtak.
Ki adhat parancsot fegyverhasználatra?
A 2021. évi CXL. törvény 102. §-a a magyar légtérben tartózkodó légi járművek elleni fegyverhasználat feltételeit is szabályozza. A törvény például akkor teszi lehetővé a figyelmeztető vagy megsemmisítő tüzet, ha a légi jármű fegyverrel vagy más eszközzel súlyos erőszakos cselekményt követ el, ezzel életeket és vagyont veszélyeztet, vagy katasztrófát idéz elő.
Nemzeti alárendeltségben a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhatja ki a tűzparancsot. NATO-műveleti alárendeltségben a magyar légtérben az ő megerősítése kell a végrehajtáshoz. A rendelkezések a Nemzeti Jogszabálytárban olvashatók.
A polgári repülésre a chicagói egyezmény 3 bis cikke is irányadó. A szerződő államoknak tartózkodniuk kell a repülő polgári gépek elleni fegyverhasználattól. Elfogáskor a fedélzeten lévők életét és a gép biztonságát is óvniuk kell. A rendelkezés az ENSZ Alapokmányában rögzített jogokat és kötelezettségeket érintetlenül hagyja. Magyarországon a 2007. évi X. törvény hirdette ki.
A minisztérium válaszából nem derül ki, hogyan értékelték a november 6-i fenyegetéseket, és felmerült-e fegyverhasználat. Arra sem tért ki a megküldött bejegyzés, hogy ha a fedélzeten valóban robbanószerkezet van, milyen közvetlen segítséget tudnak nyújtani a vadászgépek az utasoknak.
