Ügyvédi iroda neve, törvényi hivatkozások, ügyszám és határidő: első pillantásra komoly jogi felszólításnak tűnhet az az e-mail, amely egy Facebook-oldal kezelőjét célozza. A hivatalosnak látszó külső mögött azonban adathalász kísérlet is állhat. Egy frissen érkezett, erősen gyanús levélen mutatjuk meg az árulkodó jeleket.
A levél azt állítja, hogy a címzett Facebook-oldalán engedély nélkül jelentek meg egy vállalkozás szerzői jogvédelem alatt álló művei. Felszólít a kifogásolt tartalmak eltávolítására, és további jogi lépéseket helyez kilátásba. A bizonyítékokat viszont nem sorolja fel. Ehelyett egy „A jogi dokumentáció megtekintése” feliratú hivatkozást kínál.
Éppen ez a kényes pont: a címzettnek ahhoz kellene kattintania, hogy egyáltalán megtudja, mivel vádolják.
A jogi szöveg még nem igazolja a feladót
A szerkesztőségünkhöz érkezett üzenet több, egymást erősítő ellentmondást tartalmaz.
A látható feladó egy Gmail-cím, amely nem egyezik a levélben feltüntetett ügyvédi elérhetőséggel. Az iroda neve, az aláíró neve és a kapcsolattartásra megadott domain eltérő neveket használ. Ez önmagában még nem bizonyít csalást, de indokolttá teszi a feladó független ellenőrzését.
A levél szövege nem azonosít konkrét fényképet, videót vagy bejegyzést. A bizonyítékokat egy Google-megosztási hivatkozás mögé helyezi, a határidőt pedig így fogalmazza meg: „legkésőbb 7 nap napjáig”.
Az oldal neve és azonosítója ugyanakkor szerepel benne. A pontosan beillesztett oldaladatok hitelesebbé tehetik az üzenetet, de nem igazolják, hogy valóban ügyvéd küldte.
A linket nem nyitottuk meg, ezért nem állítjuk, hogy bizonyítottan jelszólopó oldalra vezet. A levélben látható ellentmondások azonban erős adathalászgyanút keltenek.
Ügyvédi irodák már korábban jelezték a visszaélést
Nem új módszerről van szó. A Bird & Bird ügyvédi iroda 2024 novemberében figyelmeztetett, hogy ismeretlenek magyar nyelvű adathalász levelekben használják fel különböző ügyvédi irodák nevét, köztük az övékét is.
Az általuk ismertetett üzenetek Gmail-címről érkeztek, szerzői jogsértésre hivatkoztak, a bizonyítékokat egy linken ígérték, és rövid határidővel sürgették a címzetteket. Az iroda azt is jelezte: a levelekben szereplő elérhetőségek nem az ő valódi kapcsolattartási adataik voltak.
Ez nem bizonyítja, hogy a most érkezett üzenet mögött ugyanazok állnak. A hasonlóság viszont jól mutatja, miért nem érdemes kizárólag a jogias megfogalmazásra hagyatkozni.
Mit tegyél, ha ilyen felszólítást kapsz?
Ne a levélben kapott hivatkozáson keresztül próbáld tisztázni az ügyet.
- Ne adj meg Facebook-jelszót, belépési vagy jóváhagyó kódot a levélből megnyitott oldalon.
- Az állítólagos ügyvédet vagy irodát külön megkeresett, hiteles elérhetőségen keresd, ne automatikusan az üzenetben megadott címen.
- Kérd a kifogásolt mű és a konkrét bejegyzés egyértelmű azonosítását.
- Őrizd meg az eredeti üzenetet az ellenőrzéshez.
Ha már megadtad a belépési adataidat egy gyanús felületen, a szolgáltatás valódi alkalmazásában vagy önállóan megnyitott hivatalos oldalán változtass jelszót, és jelentsd az esetet. Ha máshol is ugyanazt a jelszót használod, ott is cseréld le.
Egy valódi szerzői jogi felszólítást természetesen komolyan kell venni. A komolyan vétel azonban nem vak kattintást jelent, hanem a feladó és a követelés ellenőrzését. A levélben megnevezett ügyvédek és vállalkozások maguk is lehetnek névvel való visszaélés érintettjei.
