Volt, ahol alig tizenhat hónap kellett a legfelsőbb bírósági döntésig, máshol több mint egy évtized alatt sem jutottak el az első ítéletig. Hat volt miniszterelnök dokumentált ügyét vizsgáltuk meg, miután egy ellenőrizetlen, mesterséges intelligenciával összeállított táblázat kezdett terjedni a Redditen.
„Hat év alatt, ami a hivatal első elnöki ciklusa, szerintem botorság azt gondolni, hogy itt jogerős ítéletek lesznek”
– jelentette ki Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke a parlamenti meghallgatásán.
A mondat azért váltott ki komoly felháborodást, mert sokan nem újabb hatéves intézményépítésre, hanem látható elszámoltatásra szavaztak. Az Ellenszélen korábban részletesen bemutattuk, miért tartjuk fájdalmasan kevésnek Unger Anna első vállalásait.
Eközben megjelent a Redditen egy mesterséges intelligenciával készített táblázat húsz volt kormányfő büntetőügyeiről. A szerző azt állította, hogy ellenőrizte az adatokat, de elsődleges forrásokat nem mellékelt. Az ilyen táblázat legfeljebb kutatási ötletnek jó: az „eljárás kezdete”, az elsőfokú ítélet, a jogerős döntés és a tényleges szabadságvesztés ugyanis négy különböző dolog. Ezért hat ügy idővonalát külön ellenőriztük.
Vlad Filat: tizenhat hónap a nyomozás kezdetétől a legfelsőbb bíróságig
Vlad Filat volt moldovai miniszterelnök ellen 2015. október 13-án indult büntetőeljárás. Két nappal később a parlament megvonta a mentelmi jogát, és őrizetbe vették.
Az elsőfokú bíróság 2016. június 27-én kilenc év szabadságvesztésre ítélte passzív vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt. A fellebbviteli bíróság novemberben fenntartotta az ítéletet, a moldovai legfelsőbb bíróság pedig 2017. február 22-én elutasította Filat jogorvoslati kérelmét.
A teljes idő a nyomozás elindításától a legfelsőbb bírósági döntésig: körülbelül tizenhat hónap. Az időpontokat a moldovai igazságügyi minisztérium hivatalos összefoglalója is rögzíti.
Ez a sebesség önmagában még nem bizonyítja az eljárás kifogástalanságát. A védelem súlyos eljárási aggályokat fogalmazott meg, Filat pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. De az ügy azt mindenképpen cáfolja, hogy egy volt kormányfő korrupciós ügyében technikailag elképzelhetetlen lenne hat éven belül jogerős döntést hozni.
Nikola Gruevszki: vádemeléstől a jogerős ítéletig nagyjából másfél év
Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnököt 2017 júniusában vádolták meg a „Tank” néven ismert ügyben. A vád szerint visszaéltek a közbeszerzési eljárással egy csaknem hatszázezer eurós páncélozott Mercedes megvásárlásakor.
Gruevszkit 2018. május 23-án két év szabadságvesztésre ítélték. A szkopjei fellebbviteli bíróság 2018. október 5-én helybenhagyta az ítéletet. A vádemeléstől a jogerős döntésig itt is körülbelül tizenhat hónap telt el.
A büntetést azonban Gruevszki nem kezdte meg: Magyarországra menekült, ahol az Orbán-kormány idején menedékjogot kapott. Vagyis a gyors ítélet még nem azonos a tényleges felelősségre vonással.
Adrian Năstase: három és fél év alatt jogerős börtönbüntetés
Adrian Năstase volt román miniszterelnök ellen 2009 januárjában emeltek vádat a „Minőségi Trófea” néven ismert ügyben. A vád szerint egy szakmai rendezvénysorozatot használtak fel arra, hogy törvénytelenül gyűjtsenek pénzt Năstase 2004-es elnökválasztási kampányához.
Az első ítélet 2012. január 30-án született meg, a román legfelsőbb bíróság pedig 2012. június 20-án jogerősen két év szabadságvesztésre ítélte. A vádemeléstől a jogerős döntésig körülbelül három és fél év telt el.
Năstasét egy másik korrupciós ügyben is elítélték. A román korrupcióellenes ügyészség hivatalos közleménye szerint abban az eljárásban 2010. május 5-én történt meg a vádemelés, a jogerős négyéves börtönbüntetés pedig 2014. január 6-án született meg. Ez is kevesebb mint négy év.
Ivo Sanader: tíz év, megsemmisített ítélet és új eljárás
Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök ügye már azt mutatja meg, miért nem lehet egyetlen számmal leírni a politikai korrupciós pereket.
A Fimi Media-ügyben 2011-ben emeltek vádat. Az első elmarasztaló ítélet 2014-ben született meg, de azt 2015-ben hatályon kívül helyezték, ezért az eljárást meg kellett ismételni. Sanadert az új eljárásban 2020-ban ismét elítélték, a horvát legfelsőbb bíróság pedig 2021 októberében hozott jogerős döntést.
A volt kormányfő büntetését nyolcról hét évre csökkentették, és közel 15 millió kuna visszafizetésére kötelezték. A jogerős döntésről a horvát közszolgálati média részletesen beszámolt.
A vádemeléstől a jogerős ítéletig tehát nagyjából tíz év telt el – részben azért, mert az első eljárás eredménye nem bizonyult tartósnak.
Silvio Berlusconi: tizenkét év egy jogerős ítéletig
A Silvio Berlusconi médiabirodalmához kapcsolódó Mediaset-ügy vizsgálata 2001 júniusában vált nyilvánossá. Az ügyészség 2005-ben kérte a vádlottak bíróság elé állítását, a tárgyalás pedig 2006 novemberében kezdődött meg.
Az elsőfokú ítélet csak 2012. október 26-án született meg. Berlusconit adócsalás miatt négy év szabadságvesztésre ítélték, amelyből hármat közkegyelem alapján elengedtek. Az olasz semmítőszék 2013. augusztus 1-jén tette véglegessé az ítéletet.
A vizsgálat nyilvánosságra kerülésétől a jogerős döntésig több mint tizenkét év telt el. Az ANSA idővonala szerint ebbe alkotmányossági viták, mentelmi szabályok és többszöri felfüggesztések is beleszóltak.
Berlusconi végül életkora miatt nem börtönben, hanem közérdekű munkával töltötte le a megmaradt büntetését.
Janez Janša: jogerősnek látszott, börtönbe is került – aztán megsemmisítették
Janez Janša volt szlovén miniszterelnököt 2013 júniusában két év szabadságvesztésre ítélték a Patria páncélozott járművek beszerzéséhez kapcsolódó korrupciós ügyben. A másodfokú bíróság 2014 áprilisában helybenhagyta a döntést, Janša pedig megkezdte büntetését, és körülbelül hat hónapot töltött börtönben.
Csakhogy a történet itt nem ért véget.
A szlovén alkotmánybíróság 2015 áprilisában megsemmisítette az összes korábbi ítéletet, mert a bíróságok az alkotmányban biztosított büntetőjogi garanciákat megsértve ítélték el a vádlottakat. Az új eljárás később elévülés miatt megszűnt.
Ezért Janša esetében ma nem lehet érvényes korrupciós elítélésről beszélni, hiába ült korábban börtönben.
Az eset fontos figyelmeztetés: a gyorsaság nem ér semmit, ha az ítélet később alkotmányossági vagy eljárási hibák miatt összeomlik.
Portugáliában tíz év után kezdődött el a tárgyalás
Az ellenkező véglet José Sócrates volt portugál miniszterelnök ügye. Sócratest 2014 novemberében vették őrizetbe, az ügyészség azonban csak 2017-ben emelt vádat ellene.
A büntetőper érdemi tárgyalása 2025 júliusában, több mint tíz évvel az őrizetbe vétel után kezdődött el. Jogerős ítélet még nincs. Az El País részletes idővonala szerint az ügyet többek között jogorvoslatok, eljárási viták és a vádpontok ismételt átalakítása lassította.
Sócrates mindvégig tagadta a bűnösségét, ezért az ügyében továbbra is érvényesül az ártatlanság vélelme.
A hat év nem természeti törvény
Az összehasonlításból nem az következik, hogy minden magyar korrupciós ügyet másfél év alatt le lehet zárni. Egy összetett, nemzetközi céghálókon, strómanokon és offshore konstrukciókon keresztül működő rendszer feltárása nyilvánvalóan hosszú munka lehet.
De az sem igaz, hogy hat éven belül eleve „botorság” lenne jogerős ítéletet várni.
A vizsgált ügyek között találunk:
- tizenhat hónap alatt lezárt eljárást;
- három-négy év alatt jogerőre jutott ítéletet;
- tíz-tizenkét évig húzódó pert;
- később megsemmisített ítéletet;
- valamint olyan vádlottat is, aki a jogerős büntetés elől Magyarországra menekült.
A döntő kérdés nem pusztán az eltelt idő, hanem az intézmények felkészültsége, a nyomozás minősége, a bíróságok kapacitása, a nemzetközi együttműködés és az eljárási garanciák betartása.
Unger Annának abban igaza van, hogy az NVVH nem utasíthatja a bíróságokat, és nem ígérhet előre ítéleteket. Az ítélethozatal időpontja valóban nem az ő személyes döntése lesz. Ám a hivatal teljesítménye már jóval a jogerős ítéletek előtt mérhető:
- hány vizsgálat indult;
- mennyi vagyont zároltak vagy biztosítottak;
- hány ügy jutott el a vádemelésig;
- milyen gyorsan szerezték be a külföldön található bizonyítékokat;
- mekkora összeget sikerült ténylegesen visszaszerezni;
- és pontosan kiknek a felelősségét tárták fel.
Magyar Péter maga is elfogadhatatlannak nevezte, hogy fontos ügyekben csak öt-tíz év elteltével szülessen jogerős döntés, és több erőforrást, valamint jogszabály-módosítást ígért.
Ez azonban csak akkor jelent valódi megoldást, ha a gyorsítás nem rögtönzött különbíráskodást, hanem több nyomozót, ügyészt, pénzügyi szakértőt, megfelelő informatikai hátteret és felkészült bíróságokat jelent.
A választás nem a másnapi bilincscsattogás és a 2032-ig tartó türelmes várakozás között van. Lehet egyszerre gyors, szakszerű és jogállami elszámoltatást követelni.
Sőt: éppen ezt kell követelni.