Brüsszel soha nem intett be így Orbánéknak – vége van.
Kevés kínosabb pillanat van a politikában annál, mint amikor a hangos, dacos ellenállásról kiderül, hogy a színfalak mögött valójában kétségbeesett kuncsorgást takar. Pontosan ez történt a héten az Orbán-kormánnyal. Kiderült: az Európai Bizottság már 18 tagállamnak jóváhagyta a SAFE nevű uniós védelmi hitelt, és a 19 igénylő közül már csak egyetlen ország, Magyarország várakozik a folyosón. De a történet igazi csattanója nem a késlekedés, hanem a gigantikus kettős mérce.
A nagy hazugság: Pávatánc a milliárdok körül
Amikor az EU kitalálta a legfeljebb 150 milliárd eurós közös SAFE-kölcsönt a tagállamok védelmi iparának fejlesztésére, a magyar kormány volt az egyetlen, amelyik nem szavazta meg. Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója büszkén bele is mondta a kamerákba: „Nem kérünk belőle!” Ehhez képest mi történt a valóságban? Miután a kormány a kiugróan drága államadósság-finanszírozás miatt sarokba szorult, suttyomban mégiscsak beadták az igényt. Ráadásul nem is akármekkorát!
A Bizottság 16,2 milliárd eurós keretet határozott meg számunkra (ez Európa harmadik legnagyobb szelete, holtversenyben az atomhatalom Franciaországgal). Ám a magyar kormány ezt is túltolta: 17,4 milliárd eurót (durván 6700 milliárd forintot) kértek. Ahogy Nagy Márton gazdasági miniszter fogalmazott: „a biztonság kedvéért”.
Brüsszel átlátott a szitán: ugrott a választási előleg
A Bizottság azonban nem hülye. Az Európai Parlamentben azonnal felmerült a gyanú: a magyar kormány egyszerűen csak ezen a kiskapun keresztül akarja pótolni a jogállamisági problémák miatt befagyasztott uniós pénzeket, hogy a NER gazdasági holdudvarát (a hadiiparon keresztül) tovább tömhesse.
A brüsszeli fék behúzása a legfájóbb ponton találta el a Fideszt. A kormány ugyanis arra játszott, hogy a gigahitelből gyorsan lehívja a 15 százalékos előleget (közel 1000 milliárd forintot) még a sorsdöntő, április 12-i választások előtt. Mivel azonban Magyarország maradt az utolsó, akinek a tervét a Bizottság még mindig vizsgálja, az előzetes reményekkel ellentétben elhanyagolható esély maradt arra, hogy ebből a pénzből a választások előtt egyetlen cent is megérkezzen.
(Egy apró szépségtapasz azért jutott: a hétéves költségvetés félidei átcsoportosításából nagyjából 360 milliárd forintnyi kohéziós forrást azért átmozgathat a kormány – nagyrészt a versenyképességre –, de Bóka János miniszter is elismerte, hogy ez nem hoz nagyságrendi változást a befagyasztott pénzek tengerében.)
A matek és a politikai realitás tehát kíméletlen: a Fidesz hiába próbálta titokban a legnagyobb hitelt felvenni abból a kasszából, amit itthon hangosan szidott, Európában már nem osztanak nekik biankó csekket.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!