Lebuktatta a kormányt a nemzetközi elemzés: Magyarország nagy veszélyben van.
A hazai kormánymédia szereti azt sulykolni, hogy Magyarország egy biztonságos sziget a globális viharokban, ám a nemzetközi pénzpiacok és a vezető elemzőházak (az S&P Global és a BNP Paribas) friss adatai egészen mást mutatnak. Bár az amerikai–iráni háború fizikailag messze van tőlünk, a gazdasági lökéshullámok telibe találják a magyar költségvetést és a mindennapi megélhetésünket. Úgy tűnik, hiába van orosz gázunk, a globális inflációs sokk elől nem tudunk elbújni.
Nem az olajhiány a baj, hanem az egekbe szökő árak
A szakértői elemzések egyetértenek abban, hogy Közép-Európát – és benne hazánkat – nem a fizikai energiahiány fogja megbénítani. A stratégiai tartalékaink megvannak, az ellátás egyelőre folyamatos. A valódi veszélyt három másik dolog jelenti: az üzemanyag, az élelmiszer és a forint árfolyama.
A helyzet ugyanis drámai a világpiacon:
-
A kőolaj ára a konfliktus kezdete óta 60 százalékot drágult, a Brent hordónkénti ára bőven 100 dollár felett jár.
-
A földgáz (TTF) ára Európában február vége óta 108 százalékkal lőtt ki. Bár még nem tartunk a 2022-es brutális csúcsoknál, ez az árszint már bőven elég ahhoz, hogy újra begyújtsa az európai inflációt.
A magyar sebezhetőség: miért fáj ez nekünk ennyire?
A BNP Paribas kockázati térképén Magyarország kiemelt, negatív helyen szerepel a feltörekvő gazdaságok között (Thaiföld, India és a Fülöp-szigetek társaságában). Ennek oka a magyar háztartások szerkezete: nálunk az energia és az élelmiszer adja a fogyasztói kosár több mint 30 százalékát. Ráadásul a földgáz drágulása magával rántja a műtrágya árát is, ami egyenes utat jelent az élelmiszerárak újabb robbanásához. A bankház elemzése rámutat: miközben az euróövezet is 5-6 százalékos inflációs csúccsal küzdhet, a magyar forint különösen sérülékeny. A hazai fizetőeszköz a konfliktus kezdete óta 3,3 százalékot esett az euróval, és 5,4 százalékot a dollárral szemben.
Az ársapka csak elfedi a bajt
A kormány ugyan megpróbálkozott az üzemanyagársapkával, de a nemzetközi elemzők szerint ez csupán tüneti kezelés, ami hosszú távon visszaüthet. A BNP Paribas számításai szerint a beavatkozások ellenére is drágult az üzemanyag itthon, a költségvetésre rótt extra teher pedig az idei GDP-arányos hiányt akár 5,5 százalékra is lökheti.
Összegezve: a háború okozta globális energiasokk nálunk villámgyorsan átfordul brutális inflációba, költségvetési hiányba és a forint zuhanásába. Míg Ázsiában az ellátásbiztonság a fő kérdés, addig Magyarországon az, hogy a lakosság és a büdzsé mennyit bír még el a drágulásból, miközben az Európai Központi Bank várható kamatemelései tovább fojtogatják a gazdaságot.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!