Közlekedési káosz, csúszós utak, lapátolástól sajgó derék. Jelenleg ezek a gondolatok uralják a mindennapokat, miközben az ország jelentős részét vastag hótakaró borítja. De álljunk meg egy pillanatra, és nézzünk a lábunk alá! Amit most akadálynak látunk, az valójában folyékony arany a magyar földnek. Az elmúlt évek brutális aszályai után a természet most adta meg azt a segítséget, amiért nyáron hálásak leszünk. A szakértők egyetértenek: a sok hó haszna felbecsülhetetlen, és hosszú távon ez mentheti meg az idei termést. Mutatjuk, miért jó, ha még esik!
A lassú víz titka: Miért jobb a hó, mint az eső?
Sokan kérdezik: miért örülünk jobban a hónak, mint egy kiadós esőnek? A válasz a víz hasznosulásában rejlik.
Nincs elfolyás: Egy heves téli esőzésnél a víz nagy része egyszerűen lefolyik a felszínről a csatornákba és folyókba, anélkül, hogy a talaj mélyebb rétegeibe jutna.
Lassú beszivárgás: A sok hó haszna éppen az olvadásban rejlik. Ahogy a hőmérséklet lassan emelkedik, a hótakaró fokozatosan engedi ki magából a vizet. Ez a „csepegtetős módszer” lehetővé teszi, hogy a nedvesség mélyen beszivárogjon a talajba, feltöltve a kimerült talajvízkészleteket.
Ez a mélyrétegi nedvesség lesz az a tartalék, amihez a növények gyökerei a forró júliusi napokon nyúlni tudnak.
Ingyenes „paplan” a vetésnek
A mezőgazdaságban a hótakarót gyakran hívják a „szegény ember trágyájának” vagy takarójának. A jelenlegi, helyenként 15-20 centiméteres réteg konkrét védelmet nyújt:
-
Hőszigetelés: A hó kiváló hőszigetelő. Ha odakint röpködnek a mínuszok (akár -10, -15 fok), a hótakaró alatt a talaj hőmérséklete fagypont körül maradhat.
-
Fagyvédelem: Ez a sok hó haszna a leglátványosabb az őszi vetéseknél (búza, árpa). Hó nélkül a kemény fagyok „kifagyaszthatnák” a vetést, de a hó alatt a növények biztonságban vészelik át a leghidegebb napokat is.
Védelem a nyári aszály ellen
Magyarországon az elmúlt években a legnagyobb ellenség a nyári szárazság volt. A tavak vízszintje apadt, a kukorica megsült a földeken.
A mostani csapadék a legjobbkor jött:
Vízkészlet: A sok hó haszna, hogy feltölti a talaj kapillárisait. A tavaszi indulásnál (a vegetáció kezdetekor) a növényeknek óriási vízmennyiségre van szükségük, amit most a természet biztosít. Tavak és folyók: Az olvadó hó nemcsak a földeket, hanem a Balatont, a Velencei-tavat és a folyóinkat is táplálja, ami kritikus a nyári vízállás szempontjából.
Tehát amikor legközelebb bosszankodva fogod meg a hólapátot, gondolj arra: minden lapát hó egy lépés afelé, hogy idén ne száradjon ki az ország nyárra.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!