Hétfőtől visszatér a fény: lassan, de biztosan hosszabbodnak a nappalok. Vasárnap elérjük az év legsötétebb pontját, innen azonban már csak világosabb jöhet.
Egy apró, de fontos fordulópont a tél közepén
A tél közepén, amikor sokak számára a rövid nappalok és a hosszú esték már különösen megterhelők, van egy jó hír: elérkezik az a pillanat, amikor megáll a sötétedés „előretörése”. Vasárnap bekövetkezik a téli napforduló – az év azon napja, amikor a nappal a legrövidebb –, hétfőtől pedig megkezdődik egy lassú, de annál biztosabb változás: a nappalok újra hosszabbodni kezdenek.
Bár a különbség eleinte szinte észrevehetetlen, csillagászati értelemben ez az esemény jelzi a fordulatot. A természet órája innentől más irányba indul el.
Mit jelent pontosan a téli napforduló?
December 21-én, vasárnap magyar idő szerint 16 óra 03 perckor a Nap eléri látszólagos éves pályájának legdélebbi pontját. Ilyenkor a napsugarak merőlegesen a Baktérítő térségére érkeznek, az északi féltekén pedig a Nap alacsony pályán halad végig az égen.
A csillagászat ezt a pillanatot nevezi téli napfordulónak. Ettől kezdve a Nap „északi irányba” indul vissza, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy napkelte egyre korábban, napnyugta pedig egyre később következik be.
Vasárnap lesz az év legrövidebb nappala
A téli napforduló egyben az év legsötétebb napját is adja. Budapesten vasárnap mindössze 8 óra 26 perc és 29 másodperc jut világosból. Ez a nappalhossz sokak számára nemcsak hangulatban, hanem a napi ritmusban is érezhető: kevesebb természetes fény, hosszabb mesterséges világítás, nagyobb fáradtság.
Hétfőtől azonban – még ha kezdetben csak másodpercekkel is – minden nap egy kicsivel több fény érkezik. A változás igazán látványossá a tavaszi napéjegyenlőség felé közeledve válik, amikor már naponta több perccel nő a nappalok hossza.
Miért érezzük mégis sokáig „egyformán sötétnek” a telet?
Sokan tapasztalják, hogy hiába hosszabbodnak a nappalok december végétől, a reggelek még hetekig sötétebbnek tűnnek. Ennek oka, hogy a napkelte időpontja január elejéig még későbbre tolódik, és csak ezt követően kezd el érezhetően korábban világosodni.
Ezért fontos hangsúlyozni: a változás valós, csak lassú. A természet nem egyik napról a másikra vált, hanem fokozatosan áll át egy új ritmusra.
Téliesebb idő jöhet a napforduló után
A tapasztalatok szerint a téli napfordulót követő hetek gyakran hozzák meg az igazán télies időjárást. Bár a csillagászati esemény és az időjárás között nincs közvetlen ok-okozati kapcsolat, statisztikailag a leghidegebb időszak jellemzően januárra esik.
Ez azt jelenti, hogy miközben a nappalok már lassan hosszabbodnak, a tél még csak most mutathatja meg az igazi arcát: hidegebb reggelek, fagyosabb éjszakák és akár havas időszakok is érkezhetnek az ünnepek után.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!