Az EU védené a sajtószabadságot, Orbán Viktor cenzúrától retteg.
Az Európai Unió augusztus 8-tól életbe lépő új médiaszabályozása a sajtószabadság, a független újságírás és a média átláthatóságának megerősítését célozza, a magyar kormány azonban – a rendelet szellemével és szövegével szembemenve – következetesen elutasítja az intézkedést.
Orbán Viktor és a Fidesz európai szövetségesei szerint a szabályozás valójában cenzúra, a kommunista Kominformhoz és Orwell regényeinek világához hasonlítják azt. Miközben Brüsszel a médiapluralizmus védelmét és az újságírók biztonságát hangsúlyozza, a magyar kormány politikai beavatkozást, ideológiai nyomásgyakorlást lát a rendelet mögött.
A most életbe lépő jogszabály célja az, hogy egységes szabályozási keretet hozzon létre az európai tagállamokban, ahol egyre több országban figyelhető meg a média koncentrációja, a közpénzekkel támogatott médiavállalkozások átláthatatlansága, valamint a politikai nyomásgyakorlás az újságírókra.
Az új rendelet többek között előírja, hogy a közszolgálati média vezetőit csak nyilvános, pártatlan eljárás során lehet kinevezni vagy leváltani, és csak szakmai alapon. Megtiltja az újságírók forrásainak erőszakos feltárását, és szigorú szabályokat vezet be a megfigyelő szoftverek – például a korábban Magyarországon bevetett Pegasus – alkalmazására is.
A jogszabály kimondja, hogy
a médiatulajdonosi viszonyokat minden országban nyilvánosan, egy nemzeti adatbázisban kell feltüntetni.
Ugyanígy átláthatóvá kell tenni az állami hirdetési kiadásokat is: pontosan meg kell mondani, hogy mely médium mekkora összeget kapott közpénzből, és mire. Ez különösen érzékeny pont Magyarországon, ahol a kormány az elmúlt években látványosan egyoldalúan osztotta el az állami hirdetéseket, túlnyomórészt a kormánypárti sajtótermékeknek kedvezve.
A rendelet alkalmazását egy újonnan létrehozott uniós testület, a Médiaszolgáltatások Európai Testülete fogja felügyelni. A szervezet feladata az lesz, hogy figyelje a szabályok betartását, és ajánlásokat fogalmazzon meg abban az esetben, ha valamely tagállamban sérül a médiaszabadság vagy veszélybe kerül az újságírói függetlenség. A testület tagjai a nemzeti médiahatóságok delegáltjai. Magyarország médiahatósága, az NMHH egyelőre nem vesz részt aktívan a munkában.
A rendelet elfogadását az Európai Parlament nagy többséggel támogatta, a tagállami kormányokból álló Tanácsban pedig mindössze egy ország, Magyarország szavazott ellene.
Orbán Viktor már 2023 októberében jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a javaslatot. A miniszterelnök szerint Brüsszel „szabadságellenes” szabályokat akar bevezetni, amelyekkel valójában átvenné a kontrollt az európai média felett. Kijelentette:
„Mi, közép-európaiak már láttunk ilyesmit a múltban. Kominformnak és Reichspressekammernek hívták. Soha többé!” –
utalva a náci és kommunista propagandaintézményekre. Később úgy fogalmazott: „nem azért harcoltunk a kommunistákkal, hogy 1984-ben végezzük”.
A magyar kormánypárti EP-képviselők szintén élesen bírálták a rendeletet. Dömötör Csaba szerint az EU valójában a liberális médiumok „monopóliumát” akarja védeni, miközben állítása szerint „átláthatatlanul” osztja a támogatásokat csak a számára kedves sajtónak. Az EU által támogatott tényellenőrző projekteket cenzúrakísérletnek nevezte, miközben más képviselők – például a flamand Gerolf Annemans – már egyenesen attól tartanak, hogy az új médiahatóság „Valóságminisztériummá” válik. A Fideszhez tartozó európai frakció szerint Brüsszel „totalitárius rezsim irányába” halad.
A vitában azonban más magyar képviselők éppen a rendelet mellett szólaltak fel. Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselője azt mondta: „A sajtónak nem az a feladata, hogy kiszolgálja a hatalmat, hanem az, hogy ellenőrizze azt.” Szerinte a magyar kormány „fordítva ül a lovon – mondhatnánk, a Pegazuson”, utalva a korábban a sajtó ellen bevetett kémszoftverre. A Tisza álláspontja szerint a rendelet célja nem a cenzúra, hanem éppen annak elkerülése, és a szabad sajtó mint demokratikus intézmény megerősítése.
Az Európai Bizottság volt alelnöke, Věra Jourová korábban nyíltan kimondta: a rendelet megszületését részben a magyar médiahelyzet tette szükségessé. Jourová szerint az EU-nak eddig nem volt elegendő jogi eszköze arra, hogy a magyar kormány médiakoncentrációs politikájával szemben fellépjen – például a KESMA esetében. Éppen ezért született meg az uniós szintű jogszabály. A magyar kormány Jourovát folyamatosan bírálta, rendszeresen „hungarofóbiával” vádolta.
Az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentése szintén alátámasztja a rendelet szükségességét. A dokumentum részletesen bírálja a magyar médiaszabályozást, különösen a Médiatanács függetlenségének hiányát, az állami hirdetések egyenlőtlen elosztását, a médiatulajdonosok átláthatatlanságát és a közmédia kormányzati befolyásoltságát. A jelentés szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal újabb nyomást helyezett a független újságírókra, különösen a külföldi finanszírozás vizsgálatával.
Bóka János, Magyarország EU-ügyi minisztere ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a cél az, hogy „a külföldi pénzekkel működő médiumok ne csak guruló dollárokból és eurókból, hanem közpénzből is részesüljenek”. Ez azonban ellentmondásos értelmezés, hiszen a rendelet pontosan azt írja elő: a közfinanszírozást átláthatóan és megkülönböztetésmentesen kell biztosítani – nem politikai lojalitás, hanem szakmai alapon.
Mivel rendeletről van szó, a tagállamoknak nemcsak iránymutatásként, hanem közvetlenül alkalmazandó jogszabályként kell kezelniük. Ez azt jelenti, hogy nincs lehetőség a rendelet tartalmának „honosítására”, átírására: ugyanazt a szabályt kell betartani minden országban. A végrehajtás elmaradása vagy szándékos akadályozása esetén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amely végső soron pénzbüntetéssel zárulhat.
Bár a magyar kormány hivatalosan nem vonta vissza a rendelet alkalmazását, jelenlegi álláspontja alapján komoly változás a média szabályozásában rövid távon nem várható. Az EU azonban világossá tette: a médiaszabadság nemzeti ügynek indul, de európai érték – és ha kell, jogi eszközökkel is érvényt szerez neki.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!