Orbánnak annyi: Trump kormánya féltett titkot árult el. Amerika beleszállt Magyarországba: a korrupció is közrejátszott az EU-ra kivetett vámokban, írja a Válasz Online.
Durva állítások kerültek napvilágra:
az Egyesült Államok szerint Magyarország korrupciós gyakorlatai is szerepet játszottak abban, hogy vámokat vetettek ki az Európai Unióra.
Egy 397 oldalas, részletes kormányzati dokumentum szerint a magyar közbeszerzések és szabályozási rendszer „mély aggodalomra adnak okot” – és ez nem csak retorika.
Mi áll az amerikai jelentésben?
Az USA kormánya nyilvánosságra hozott egy 397 oldalas jelentést, amelyben részletesen kifejti, miért vezettek be vámokat az Európai Unióval szemben. Bár a vámok formálisan az EU egészére vonatkoznak, a dokumentumban konkrét országok is nevesítve vannak. Magyarország pedig többször is előkerül – nem éppen pozitív színben.
A jelentés kitér arra, hogy az európai országok sok esetben olyan extra akadályokat gördítenek amerikai cégek elé, amelyek túlmutatnak az uniós szabályokon.
Magyarország ezek között is külön figyelmet kapott. Az USA szerint a magyar közbeszerzési rendszer nem átlátható, gyakran kedvez helyi vagy nem EU-s szereplőknek, és a korrupciós kockázat kiemelkedően magas.
Miért éppen Magyarország?
A jelentés több magyar példát is felsorol. Ezek között szerepel:
- A közbeszerzések visszássága, amelyek sokszor nem átláthatók.
- A gyógyszer-támogatási rendszer átláthatatlansága.
- Az, hogy külföldi ügyvédek számára nehéz a kamarai belépés.
A dokumentum szerint az USA cégek „komoly aggodalmaikat” fejezték ki a magyar piaci környezettel kapcsolatban. Ez különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy az Orbán-kormány korábban az EU-t hibáztatta a vámokért, mondván, nem voltak elég kompromisszumkészek Washingtonnal szemben.
Az ügy azért robbant újra, mert az Egyesült Államok januárban szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét – szintén korrupciós vádakra hivatkozva. A magyar kormány visszautasította a vádakat, és szerintük ez csak az akkor távozó amerikai nagykövet „pitiáner bosszúja” volt.
Most viszont az USA egy hivatalos, strukturált, nyilvános dokumentumban is nevesítette a magyar kormányzat korrupcióval kapcsolatos gyakorlatát – és nem is először.
Mi következik ebből?
A magyar kormány próbálja menteni a helyzetet: kérdéseket küldtek több minisztériumnak is, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint Rogán Antal hivatalának is. Válasz egyelőre nincs.
Gulyás Gergely korábban azt mondta: Rogán még idén lekerülhet a listáról. Kérdés, mennyire életszerű ez, ha közben újabb és újabb amerikai jelentésekben szerepel korrupcióval kapcsolatban Magyarország neve.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!