Elképesztő állítás Magyarországról: Ma a szegények jobban élnek, mint a gazdagok 2010-ben.
Meglepő állítást fogalmazott meg Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője: szerinte ma Magyarországon a szegények jobban élnek, mint 2010-ben a gazdagok. Ezt saját Facebook-oldalán osztotta meg, érvelését pedig a KSH adataira alapozta, írja a hvg.hu.
Sebestyén szerint a társadalom legszegényebb 20 százalékának 2020-ban több vagyona volt bizonyos háztartási eszközökből – például televízióból, mobiltelefonból, autóból –, mint 2010-ben a leggazdagabb 20 százaléknak. Példaként hozta fel, hogy 15 éve még a leggazdagabbak közül is csak 25 háztartás rendelkezett LED-, LCD-, plazma- vagy lézertelevízióval 100-ból, míg 2020-ra már a legszegényebbeknél is 111 jutott ugyanennyire.
A mobiltelefonok száma is jelentősen megnőtt:
2020-ban már 257 mobiltelefon jutott 100 szegény háztartásra, miközben 2010-ben még a gazdagabb rétegben is csak 192 volt ez a szám.
Ugyanez figyelhető meg laptopok, tabletek, hűtők esetében is. Sőt, még a szárítógépek terén is jobban álltak a mai szegények (5 darab jutott 100 háztartásra), mint 2010-ben a gazdagabbak (2 darab).
Az elemző szerint vannak olyan területek, ahol a szegényebbek még nem érték utol a korábbi felső 20 százalékot. Ilyen például az autók száma, amelyből 2020-ban 100 szegény háztartásra 65 jutott, míg 2010-ben a leggazdagabbaknál ez a szám 74 volt. Hasonló a helyzet a mikrohullámú sütőknél is, ahol a szegényebbeknél 90, a korábbi gazdagoknál pedig 93 volt ez az arány.
Sebestyén úgy véli, hogy az adatok fényében nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg.
De valóban megszűnt a szegénység?
Bár az adatok azt mutatják, hogy bizonyos háztartási eszközök szélesebb körben elérhetővé váltak, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az életminőség minden szempontból javult volna. Egyes szakértők szerint a jelenség inkább a technológiai fejlődésnek köszönhető, nem pedig a szegénység felszámolásának.
Ha például kizárólag azt néznénk, hogy 2010-ben 100 szegény háztartásra még 72 DVD-lejátszó jutott, míg 2020-ban már csak 25, akkor Sebestyén logikája szerint drámai elszegényedésről kellene beszélnünk. Valójában azonban annyi történt, hogy a DVD-lejátszókat felváltotta a mobiltelefon vagy a streaming szolgáltatások, így erre az eszközre egyszerűen már nincs akkora kereslet.
Mennyire reális a szegénység megszűnésének állítása?
Bár az adatok érdekesek, más kutatások nem támasztják alá, hogy a szegénység valóban megszűnt volna Magyarországon. Az Egyensúly Intézet szerint például jelenleg 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek hazánkban. Közülük sokaknak bár lehet több mobiltelefonjuk vagy mikrohullámú sütőjük, az egészséges táplálkozásra már nem futja a jövedelmükből.
Ráadásul a társadalom harmadának komoly nehézséget okoz a lakásának fűtése is. Ezek alapján a kérdés továbbra is vitatható: vajon tényleg jobb ma szegénynek lenni, mint 2010-ben gazdagnak? Vagy csupán a fogyasztói szokások és a technológiai fejlődés átalakulása miatt tűnik úgy, mintha javult volna a helyzet?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!