Egy kormánypárti törvényjavaslat felhatalmazná a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot arra, hogy egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek „elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát” – írja a Népszava.
A törvényben az szerepel, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek közti kommunikáció tartalmát, de a lap által idézett adatvédelmi és jogi szakértők szerint ezt semmi sem garantálja.
Vagyis, ha a parlament elfogadja a javaslatot, akkor a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról. Láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.
A Semjén Zsolt által jegyzett javaslatot bírálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, aki kifejtette:
a törvény „korlátlan megfigyelést eredményezhet”, „nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel”, ráadásul „nem nyújt garanciát a személyes adatok és a magánélet védelméhez”.
Semjén tervezete a rendőrségi törvényt is módosítja, az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek. Húsz évig még abban az esetben is megőrzik ezeket az információkat, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan.
Vajon mennyi visszaélésre számíthatunk, és ezek közül mennyiről nem fogunk tudni, ha ezt elfogadják?
