Buzás-Hábel Géza reagált a Nemzeti Tehetség Központ helyreigazítására

Buzás-Hábel Géza.

Buzás-Hábel Géza reagált arra a helyreigazításra, amit a vele készült interjú kapcsán küldött az Ellenszélnek a Nemzeti Tehetség Központ.

Tisztelt Szerkesztőség!

Hirdetés

A Nemzeti Tehetség Központ (NTK) által benyújtott sajtó-helyreigazítási kérelemmel kapcsolatban az alábbi észrevételeket szeretném megfogalmazni.

  1. A két program finanszírozására vonatkozó állítások

Az interjúban ismertetett pénzügyi adatok nem feltételezéseken, hanem közérdekű adatigénylés útján, a Nemzeti Tehetség Központ által rendelkezésünkre bocsátott hivatalos adatokon alapulnak.

Az adatok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a Snétberger Program költségvetése a 2022–2023-as és a 2024–2025-ös projektidőszak között 177,76 millió forintról 105,4 millió forintra, vagyis 72,36 millió forinttal csökkent. Ugyanezen időszakban a Talentum Hungaricum költségvetése 5,02 millió forintról 76,75 millió forintra, azaz 71,73 millió forinttal növekedett.

A két program költségvetésének változása között tehát számszerűen jelentős párhuzam figyelhető meg, amelynek bemutatása és szakmai értékelése álláspontom szerint közérdekű kérdés.

Az interjúban ugyanakkor nem állítottam, hogy a Snétberger Programtól elvont forrásokat közvetlenül a Talentum Hungaricumhoz csoportosították volna át. Éppen ellenkezőleg, kifejezetten jeleztem, hogy ennek megállapításához az éves támogatási döntések és szerződések vizsgálata szükséges.

A Nemzeti Tehetség Központ helyreigazítási kérelmében azt állítja, hogy a két program egymástól elkülönült támogatási forrásokból működött, és nem történt közöttük forrásátcsoportosítás. Ezt az információt tudomásul veszem, ugyanakkor hangsúlyozom, hogy az interjúban nem szerepelt ezzel ellentétes, tényként megfogalmazott állítás.

  1. A minisztériumi támogatási döntések körülményei

A Nemzeti Tehetség Központ helyreigazítási kérelmében arra is hivatkozik, hogy a programok támogatásáról és a támogatási összegek meghatározásáról az illetékes minisztérium döntött, nem pedig az NTK ügyvezetője.

Ezt az állítást az interjúban nem vontam kétségbe. Ugyanakkor a minisztériumi döntési hatáskör önmagában nem ad választ arra, hogy milyen szakmai előterjesztések, javaslatok és értékelések alapján születtek meg a támogatási döntések.

Továbbra sem ismert számomra, hogy a támogatások meghatározásában milyen szerepet játszott a Nemzeti Tehetség Központ vezetése, kik vettek részt a döntések szakmai előkészítésében, illetve milyen szempontok alapján határozták meg az egyes programok finanszírozását.

A minisztériumi döntések előkészítésében közreműködő személyek és szervezetek szerepének tisztázása közérdekű kérdés, különösen akkor, ha a döntések jelentős hatást gyakorolnak egy hátrányos helyzetű fiatalokat támogató, országos jelentőségű tehetséggondozó program működésére.

Álláspontom szerint ezért indokolt lenne nyilvánosságra hozni a támogatási döntések szakmai indokait, az azok alapjául szolgáló előterjesztéseket és a döntés-előkészítésben részt vevő szervezetek szerepét.

  1. A személyes rokoni kapcsolatra vonatkozó állítás

Az interjúban Sándor-Kovács Dóra és Csák János feltételezett rokoni kapcsolatára vonatkozóan az „állítólag” kifejezést használtam, jelezve, hogy nem igazolt információról van szó.

A Nemzeti Tehetség Központ helyreigazítási kérelmében ezt az információt határozottan cáfolja. Mivel a rokoni kapcsolat fennállását igazoló dokumentummal nem rendelkezem, az erre vonatkozó állítás pontosítását nem ellenzem.

Ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a kérdés elkülönül az interjúban bemutatott finanszírozási adatoktól és a Snétberger Program működésével kapcsolatos szakmai kritikáktól.

  1. A helyreigazítási kérelem megítélése

Álláspontom szerint a helyreigazítási kérelem finanszírozási kérdéseket érintő része nem megalapozott, mivel az interjúban bemutatott számadatok a Nemzeti Tehetség Központ által kiadott hivatalos adatokon alapulnak, és a cikk nem állította tényként a két program közötti forrásátcsoportosítást.

A finanszírozási döntések szakmai indokoltságának vizsgálata, a közpénzek felhasználásának összehasonlítása és az intézményi döntések kritikája a közéleti vita részét képezi.

Az interjú elsődleges célja nem a Nemzeti Tehetség Központ vezetőinek személyes megítélése volt, hanem annak bemutatása, hogy a Snétberger Program finanszírozásának jelentős csökkenése milyen következményekkel járt a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok tehetséggondozására.

Különösen fontosnak tartom, hogy a helyreigazítási kérelem nem cáfolja a program költségvetésének jelentős csökkenését, az egész éves személyes mentorálás megszűnését és a tizenhatodik évfolyam őszi kurzusának elmaradását.

Ezek az interjú központi kérdései, amelyekre továbbra is érdemi szakmai és fenntartói válaszokat várunk.

A Snétberger Program jövőjével kapcsolatos közéleti vita nem szűkíthető le egy személyes vonatkozású állításra vagy a finanszírozási adatok értelmezése körüli nézetkülönbségre.

A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy milyen szakmai indokok alapján csökkentették a Snétberger Program támogatását, miközben egy másik, ugyancsak a Nemzeti Tehetség Központ által működtetett tehetséggondozó program finanszírozása jelentősen növekedett.

Ennek tisztázása nemcsak a sajtó, hanem a közvélemény és mindenekelőtt a program növendékei és családjaik számára is fontos.

Üdvözlettel,

Buzás-Hábel Géza

loading...
A szerző: Jabronka Richárd 11312 cikk
Jabronka Richárd az Ellenszél alapítója és a szerkesztésért felelős munkatársa. Közéleti, politikai és fogyasztói ügyekről ír. Szerkesztőségi megkeresések és a cikkekkel kapcsolatos észrevételek: info@ellenszel.hu. Jabronka Richárd további cikkei.