Ceglédi Zoltán szerint súlyos hibát követett el Magyar Péter az ügynökakták nyilvánosságra hozásával. A politikai elemző azt kifogásolja, hogy november 4-én több tízezer ember neve vált nyilvánossá anélkül, hogy minden esetben tisztázni lehetne, az érintettek önként működtek-e együtt a kommunista állambiztonsággal, vagy éppen ellenálltak a beszervezési kísérleteknek.
Ceglédi Zoltán a bejegyzésében azt írta, hogy Magyar Péter november 4-én mintegy 53 ezer magyar ember nevét tette elérhetővé az interneten az egykori állambiztonsági iratok közzétételével.
A politikai elemző szerint a probléma az, hogy az állambiztonsági nyilvántartásokban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen besúgóként tevékenykedett.
Ceglédi Zoltán szerint ártatlan emberekre is gyanú vetülhet
Az elemző különösen azt tartja aggályosnak, hogy a nyilvánosság előtt egyelőre összemosódhatnak az önkéntes besúgók és azok, akiket a kommunista diktatúra fenyegetéssel, zsarolással vagy erőszakkal próbált együttműködésre kényszeríteni.
„Ugyanaz a sár fröccsen azokra, akik örömmel, önként jelentkeztek besúgni (akár a feleségükre spicliskedni), és azokra, akiket veréssel, zsarolással, fenyegetéssel se tudtak rávenni erre” – fogalmazott Ceglédi Zoltán.
A bejegyzés egyik legfontosabb kifogása a közzététel időzítésére vonatkozik. Miközben a nevek már november 4-től megismerhetők, a beszervezés körülményeit részletesebben bemutató dossziék csak később kerülnek nyilvánosságra.
Ceglédi Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint 2027. február 25-ig sem dolgozzák fel valamennyi érintett teljes történetét. Így szerinte hosszú ideig tisztázatlan maradhat, hogy ki milyen szerepet játszott a diktatúra állambiztonsági rendszerében.
„Egyszerűen nem értem, miért kellett ezt így csinálni” – zárta bejegyzését.
Magyar Péter szerint 36 éves mulasztást pótolnak
Magyar Péter miniszterelnök november 4-én az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában jelentette be az iratok nyilvánosságra hozatalát. A kormányfő szerint olyan történelmi adósságot törlesztenek, amelyet már a rendszerváltás idején rendezni kellett volna.
A nyitottaktak.hu oldalon elsőként a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és az egykori hálózati adattár váltak kereshetővé. Egyes dokumentumok már most is tartalmaznak információkat az állambiztonsági tevékenységről, a részletes beszervezési dossziék közzététele azonban 2027. február 25-ig folytatódik.
Magyar Péter maga is arra kérte az embereket, hogy méltósággal és emberséggel kezeljék az iratokat, és ne mondjanak azonnal ítéletet azok felett, akiknek a neve szerepel a dokumentumokban.
Az Ellenszél korábban már beszámolt arról, hogy a nyilvánosságra kerülő állambiztonsági iratok hiányosak lehetnek, és a bennük szereplő információkat körültekintően kell értelmezni.
Ungváry Krisztián történész szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Egy korábbi megszólalásában olyan történetet idézett fel, amelyben az állambiztonság által beszervezett emberek később megtagadták az együttműködést. A történész szerint ilyen esetekben elsősorban a beszervezést végrehajtókat terheli a felelősség.
Ceglédi Zoltán mostani kritikája ezért különösen érzékeny kérdést érint: milyen következményei lehetnek annak, ha több tízezer ember neve előbb válik nyilvánossá, mint ahogy az érintettek teljes történetét megismerhetné a közvélemény?
