Kémnek akarták beszervezni Boldogkői Zsoltot 1986 tavaszán, közvetlenül az egyetemi tanulmányai befejezése előtt. A Szegedi Tudományegyetem ismert biológusprofesszora egy Facebook-bejegyzésben idézte fel, hogyan próbálta meg a kommunista állambiztonság hírszerzőnek megnyerni. Hároméves kiképzést, nyugati bevetést és olyan titkos életet vázoltak fel neki, amelyben még a saját családtagjaira sem nézhetett volna rá.
Boldogkői Zsolt elmondása szerint nem a hírhedt III/III-as belső elhárítás kereste meg, hanem a III/I. Csoportfőnökség, amely a külföldi hírszerzésért felelt.
A professzor felidézte, hogy a beszervezési kísérlet során nem alkalmaztak vele szemben fenyegetést. Az állambiztonsági tiszt inkább arra próbálta felkészíteni, milyen nehézségekkel járna, ha vállalná a feladatot.
Még a családjára sem nézhetett volna rá
A leendő hírszerzőként gyakorlatilag meg kellett volna szakítania minden kapcsolatot a rokonaival és a barátaival. Az egyik felvázolt helyzet különösen emlékezetes maradt számára.
„Példaként említette a tiszt, hogy majd kb. 10 év múltán elsétálhatok Bécsben egy utcán a családtagok mellett, de nem nézhetek rájuk.”
A tiszt arra az eshetőségre is kitért, ha külföldön lebukna, és börtönbe kerülne. Boldogkői Zsolt visszaemlékezése szerint azzal próbálták megnyugtatni, hogy valószínűleg ki tudnák cserélni egy elfogott nyugati kémre.
A küldetés előtt ráadásul komoly felkészítés várt volna rá. A professzor szerint három évig tartó nyelvi és harcművészeti kiképzést terveztek számára, mielőtt Nyugatra küldték volna.
Tudni akarta, kik jelentettek róla
A történet egyik legérdekesebb részlete, hogy Boldogkői Zsolt nem utasította el azonnal az ajánlatot. Ennek azonban egészen más oka volt, mint amire a beszervezésével próbálkozó tiszt számíthatott.
A biológus ugyanis észrevette, hogy az állambiztonság feltűnően sok információval rendelkezik róla. Arra volt kíváncsi, kik szolgáltathatták ezeket az adatokat, ezért a találkozón gondolkodási időt kért.
A tisztet azonban nem sikerült szóra bírnia. Mint írta, csak sejtései maradtak arról, kik jelenthettek róla a gimnáziumi és az egyetemi évei alatt.
Negyven évvel később viszont már abban reménykedik, hogy az állambiztonsági iratokból kiderülhet, kik adtak információkat róla.
Az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatban Ungváry Krisztián történész korábban arról beszélt, hogy az iratok megismerése sok családnak akár megkönnyebbülést is hozhat. Az állami titkosítások feloldása az elmúlt hónapokban szintén visszatérő közéleti téma volt.
Végül nem lett belőle hírszerző
Boldogkői Zsolt a történet végén azt is tisztázta, hogyan zárult a negyven évvel ezelőtti beszervezési kísérlet.
A találkozó után az állambiztonságtól megkapta az ajánlattal kapcsolatos dokumentumot, amelyet azonban nem írt alá, és vissza sem küldött.
„És így nem lettem kém nyugaton” – zárta visszaemlékezését a professzor.
A történetből egyelőre nem derül ki, pontosan kik készítették elő a beszervezését, és kik lehettek azok, akik korábban információkat továbbítottak róla az állambiztonságnak.
Boldogkői Zsolt teljes visszaemlékezése az eredeti Facebook-bejegyzésében olvasható.
