Az ECMWF, a brit Met Office és a német DWD októberi számításai egyaránt enyhébb magyarországi téli átlag felé mutatnak. A csapadéknál viszont már nincs ilyen egyetértés. A karácsonyi hó szempontjából pedig egy korábbi magyar példa különösen tanulságos: 2023-ban Pilisszentkereszten 42 centi hó után másnap már tíz fok fölé melegedett az idő.
Az El Niño nem pusztán távoli lehetőség: már zajlik és erősödik. Az amerikai NOAA október 8-i értékelése 2027 elejére is erős vagy nagyon erős állapotot valószínűsít. Magyarország téli kilátásaihoz azonban az európai modelleket is meg kell nézni: az óceáni jelenség erőssége önmagában nem mondja meg, milyen idő lesz nálunk.
Az enyhébb irány közös, a csapadékosabb tél már vitatott
A Copernicus rendszerében elérhető októberi térképeken külön összevetettük az ECMWF, a Met Office és a DWD hőmérsékleti jelzéseit. Decemberre, december–februárra és január–márciusra is pozitív eltérés látható Magyarország térségében.
Az eltérés mértéke azonban nem azonos. A december–februári magyar térség a brit modellben többnyire két fok feletti, a német modellben jellemzően egy–két fokos pozitív eltérés sávjában szerepel.
Ezek a modellek 1993–2016-os referencia-klímájához viszonyított időszakos átlagok, nem napi hőmérsékletek. A térképekből most nem rajzolódik ki biztos magyar hidegfordulat a tél végére sem.
A csapadékosabb évszakra gyengébb az egyetértés. A brit számítás nedvesebb irányt jelez, míg a DWD térképén Magyarország nagy részén nincs statisztikailag kiemelhető csapadékjel. Ez nem pontosan átlagos csapadékot jelent, hanem azt, hogy a modell nem ad elég határozott jelzést az eltérésre.
A jelenlegi összevetés tehát az enyhébb magyar tél mellett mutat következetesebb képet, nem a havasabb tél mellett.
Negyvenkét centi hó után is jöhetett gyors karácsonyi olvadás
A magyar karácsony szempontjából nem elméleti lehetőség, hogy a jelentős havazást hirtelen felmelegedés követi.
A HungaroMet visszatekintése szerint 2023. december 23-án az északi és középső országrészben nagy mennyiségű hó hullott; Pilisszentkereszten 42 centimétert jelentettek. December 24-én viszont már a vastag hóval borított térségekben is tíz fok fölé emelkedett a délutáni hőmérséklet, és gyors olvadás kezdődött. A déli vármegyékben karácsonykor sokfelé 15 fok fölötti maximumokat mértek.
Ez valódi magyar időjárási esemény, nem az idei ünnepre felrajzolt forgatókönyv. Azt mutatja meg, miért nem elég a karácsony előtti havazást figyelni: a következő napok felmelegedése legalább ilyen fontos.
Ugyanennek a télnek a végén a február országos átlagban hét fokkal volt enyhébb az 1991–2020-as átlagnál. Ez nem bizonyítja, hogy az El Niño önmagában okozta a magyar meleget, és nem jelenti azt sem, hogy az idei tél megismétli a korábbit.
Budapesten nem a csapadék fogyott el, mégis összezsugorodott a havas időszak
A hóhiány hazai hátteréről különösen beszédes a HungaroMet 2025 tavaszán megjelent budapesti tanulmánya.
A Budapest-Pestszentlőrincen vezetett, 2024/2025 teléig vizsgált adatsorban a hótakarós napok évtizedes átlaga korábban többnyire harminc körül alakult. Az elemzés utolsó négy évében viszont átlagosan mindössze öt ilyen nap volt. Hótakarós napnak itt a reggel hétkor mért, legalább egy centiméteres összefüggő hóréteg számít.
A vizsgálat utolsó tizenkét telének csapadéka összességében az átlag körül alakult. A szerző a hóhiány elsődleges okát az enyheségben azonosította.
Ezért a csapadékosabb tél jelzése sem lenne önmagában jó hír a havat váróknak. A megmaradó hóhoz megfelelő hőmérséklet is kell.
