Négy évvel az Európát megrázó robbantások után nyilvános bírósági tárgyaláson kerülnek elő az Északi Áramlat ügyének bizonyítékai. Október 14-én Hamburgban kezdődik Serhii K. volt ukrán katonatiszt pere. A férfit a gázvezetékek elleni művelet megszervezésével vádolják; ő tagadja részvételét.
Háborús bűncselekmény is szerepel a vádak között
A hamburgi felsőbíróság tárgyalási naptára szerint az első nap 11 órakor kezdődik. December 17-ig tizenhat tárgyalási napot jelöltek ki, és 2027 januárjára, februárjára is további üléseket terveznek.
A vádlott terhére civil objektumok elleni támadásként értékelt háborús bűncselekményt, robbanás előidézését, építmények megrongálását és közüzemek működésének megzavarását róják.
Az ügyészség szerint Serhii K. búvárokat és robbanóanyag-szakértőt is magában foglaló csoportot irányított. A feltételezett művelethez bérelt vitorlást használtak, a robbanószerkezeteket pedig Bornholm közelében helyezték el a tengerfenéken futó vezetékeknél.
A bíróság szeptemberben engedte főtárgyalásra az ügyet. Ez nem a bűnösség megállapítása: a vádat alátámasztó bizonyítékokat a most induló eljárásban vizsgálják meg.
Berlin számára különösen kényes ügy következik
A Reuters friss összefoglalója szerint az ügyészség ukrán állami szereplők megbízásához köti a feltételezett műveletet. Kijev tagadja az érintettségét, a vádlott pedig visszautasítja a részvételére vonatkozó állításokat.
Ez különösen érzékeny helyzet Németország számára, amely Ukrajna egyik legfontosabb európai támogatója. A tárgyalás ugyanakkor egy vádlott felelősségéről szól: az ukrán állami szerepvállalás nem kezelhető bizonyított tényként.
A robbanások 2022. szeptember 26-án súlyosan megrongálták a vezetékrendszert. Oroszország addigra már leállította az Északi Áramlat 1 szállításait, az Északi Áramlat 2 pedig nem kezdte meg kereskedelmi működését.
A per az európai energiaellátás egyik legsúlyosabb szabotázsügyében indul. A következő hónapok kérdése az lesz, mely állításokat tudja bizonyítani az ügyészség a nyilvános eljárásban.
