Elutasította az ügyészség az Erste-ügy gyanúsítottjainak panaszait. Az eljárásban Matolcsy György volt jegybankelnököt is hivatali visszaéléssel gyanúsítják: azt vizsgálják, megpróbálhatták-e jegybanki eszközökkel nyomás alá helyezni az osztrák bankcsoportot.
A Fővárosi Főügyészség hétfői tájékoztatása szerint a hét gyanúsított közül hatan támadták meg a gyanúsítást, öten pedig a kutatásokkal és lefoglalásokkal szemben is panaszt nyújtottak be.
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség az iratok és a beadványok megvizsgálása után valamennyi panaszt alaptalannak találta.
Simor eltávolítása állhatott a nyomásgyakorlás mögött
Az ügy középpontjában egy 2023-as történet áll. A gyanú szerint a Magyar Nemzeti Bank bankfelügyeleti területen dolgozó vezetői utasításra próbáltak nyomást gyakorolni az Erste osztrák anyavállalatára.
Simor András korábbi jegybankelnök korábban arról beszélt: az MNB egyik alelnöke kellemetlen, szigorú felügyeleti fellépést helyezett kilátásba mindaddig, amíg ő az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja marad.
A nyomozásban azt kell tisztázni, történt-e ilyen fenyegetés, és ha igen, kinek az utasítására.
Matolcsy tagadja, hogy utasítást adott volna
A Telex beszámolója szerint Matolcsyt szeptember 22-én hallgatták ki gyanúsítottként. A volt jegybankelnök visszautasította a terhére róttakat, és „hamis mesének” nevezte az ügyet.
Állítása szerint nem tudott a szóban forgó találkozóról, ezért a nyomásgyakorlásra sem adhatott utasítást.
A panaszok elutasítása nem bűnösséget megállapító ítélet: a nyomozás folytatódik. Ez az eljárás az Erste-üggyel foglalkozik, nem az MNB-alapítványok vagyonvesztését vizsgálja.
