Windisch László leváltása egy olyan parlamenti bizottságban akadhat el, ahol a Tiszának nincs önálló többsége. A Vidéki prókátor szerint a lemondást követelő felszólítások mögött komoly jogi akadály húzódik: az Állami Számvevőszék elnökét nem lehet egyszerűen politikai döntéssel elmozdítani.
Fülöp Botond a megbízatás megszüntetésének lehetőségeit vette sorra. Az Index által ismertetett bejegyzésében arra jutott: ha Windisch nem mond le, és a jelenlegi szabályok alapján nem sikerül végigvinni az eltávolítását, törvénymódosításra vagy az Alaptörvény módosítására is szükség lehet.
A parlamenti fölény nem mindenhol jelent többséget
A leváltás egyik kulcsszereplője a Mentelmi Bizottság. A bizottságot létrehozó országgyűlési határozat szerint a hattagú testületben három tiszás, két fideszes és egy KDNP-s képviselő kapott helyet. A Tisza tehát ugyanannyi taggal rendelkezik, mint a Fidesz–KDNP együtt.
Ez azért fontos, mert az ÁSZ elnökének kizárását a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezheti. Fülöp szerint a testület összetétele megnehezítheti az eljárás elindítását.
Nem elég azt mondani, hogy távozzon
Az ÁSZ-törvény konkrét feltételekhez köti az elnöki megbízatás megszüntetését. Kizárási ok lehet például a vagyonnyilatkozat elmulasztása, lényeges adat szándékosan valótlan közlése, a feladatok felróható elmulasztása vagy jogerős ítéletben megállapított bűntett.
Külön szabály vonatkozik az Integritás Hatóság jelentésére. Ha az a törvényben meghatározott súlyos vagyonnyilatkozati szabálytalanságot állapítja meg, a Mentelmi Bizottság köteles kezdeményezni a kizárást. A döntést azonban nem a hatóság, hanem az Országgyűlés hozza meg.
Ez lehetséges eljárási út, nem pedig annak megállapítása, hogy Windisch vagyonnyilatkozatával szabálytalanság történt.
Éppen az ellenőrizheti, akit ő próbált eltávolítani
A történet különös fordulata, hogy Windisch korábban maga kezdeményezte Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnökének eltávolítását.
A Fővárosi Törvényszék azonban megszüntette az emiatt indított közigazgatási pert, mert az ÁSZ elnökének keresete elkésett. Ez az elnöki jogviszonyról szóló eljárás volt, nem a Biró elleni büntetőügy lezárása.
Windisch közben visszautasítja Magyar Péter bírálatait. Az államfőnek írt levelében az ÁSZ függetlenségét sértő nyomásgyakorlásnak nevezte a miniszterelnök fellépését, és tagadta az intézmény mulasztását.
A politikai konfliktus tehát folytatódik. A Vidéki prókátor most arra mutatott rá, hogy a távozást követelő üzenetek és a tényleges leváltás között egyelőre több jogi és parlamenti lépcső áll.
