Fürcht Pál volt főügyész szerint személyesen Orbán Viktor adott utasítást az ukrán pénzszállítók márciusi elfogására. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője azt állítja, hogy a nyomozók már májusban politikai indíttatású ügyként értékelték a történteket, és erről az ügyészség felső vezetése is tájékoztatást kapott. Magyar Péter szerint a nyilvánosságra került állításokat újabb kihallgatásoknak kellene követniük.
Magyar Péter szeptember 29-én, kedden Facebook-bejegyzésben reagált Fürcht Pál nyílt levelére. A miniszterelnök szerint a volt főügyész állításai alapján indokolt lenne továbblépni az aranykonvoj-ügyben.
„Ez alapján, hamarosan újabb kihallgatásoknak kellene következnie”
– írta Magyar. Fürcht levelét az őt képviselő Horváth Lóránt ügyvéd hozta nyilvánosságra, miután a volt főügyész reagált Baka András köztársasági elnök hétfői megszólalására – számolt be a Telex.
Fürcht szerint a nyomozók már májusban politikai hátteret láttak
A júniusban lemondott főügyész azt írta: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai a májusig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra jutottak, hogy az aranykonvoj-ügyet politikai szándék hozta létre. Állítása szerint erről jelentést kapott, majd tájékoztatta az akkori legfőbb ügyészt, annak helyettesét és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőt is. telex
Fürcht a feltételezett utasítás időpontját is megjelölte:
„A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el.”
A volt főügyész tehát nem pusztán általános politikai befolyásról írt: beszámolójában konkrétan a korábbi miniszterelnökhöz kötötte az elfogásra vonatkozó döntést.
Hét pénzszállítót fogtak el, több mint 27 milliárd forintnyi vagyont foglaltak le
Az ügy március 5-én kezdődött, amikor a Terrorelhárítási Központ kommandósai elfogtak hét ukrán állampolgárt. A pénzszállító járművekből több mint 27 milliárd forintnak megfelelő valutát és aranyat foglaltak le. A szállítmány Ausztriából Ukrajnába tartott; az érintett bankok és a pénzszállítók jogi képviselői szerint szabályos bankközi szállításról volt szó.
A hivatalos magyarázat szerint a hatóságok feljelentés alapján jártak el. Később kiderült, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, az Információs Hivataltól kapott adatokra támaszkodva. A pénzszállítók ügyvédje ugyanakkor vitatta az intézkedés dokumentálását: állítása szerint a rajtaütéskor a jegyzőkönyvben foglaltakkal ellentétben nem voltak jelen a NAV munkatársai, az adóhatóság csak később indított eljárást.
A pénzmosás miatt indított nyomozást már megszüntették
Az Orbán-kormány kommunikációjában pénzmosás gyanúja jelent meg, és egyes fideszes politikusok a Tisza Párt kampányfinanszírozásával is összefüggésbe hozták a szállítmányt. A későbbi nyomozás azonban más eredményre jutott.
Augusztus 19-én Horváth Lóránt arról tájékoztatott, hogy a NAV bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzszállítókkal összefüggő, pénzmosás gyanúja miatt folytatott eljárást. Az ügyvéd által ismertetett határozat szerint a pénz és az arany eredete tisztázott volt: a Raiffeisen és az ukrán Oscsadbank közötti bankközi ügyletből származtak, amit bizonylatok igazoltak.
Ez az eljárás nem azonos a magyar hatóságok fellépését és az abban részt vevők esetleges felelősségét vizsgáló üggyel. A pénzszállítmány eredetének tisztázása és a rajtaütés körülményeinek feltárása két külön kérdés.
Nem először merült fel Orbán szerepe
A Telex június elején, a művelet hátterét ismerő forrásokra hivatkozva már arról számolt be, hogy az akcióról Orbán Viktor döntött, és a végrehajtás időpontját is kormányzati szinten határozták meg. A lapnak nyilatkozó források szerint a rajtaütést szakmai szempontok nem indokolták.
Június végén a 444 egy állítólagos belső ügyészségi dokumentum fényképéről írt. A beszámoló szerint az irat Orbán Viktor mellett Farkas Örs, a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár, Hajdu János korábbi TEK-főigazgató és Demeter Tamás volt NAV-elnökhelyettes szerepének tisztázását is felvetette.
A legfőbbügyész-jelölés körüli vita is része az előzményeknek
Fürcht mostani levele a legfőbbügyész-jelölés körül kialakult konfliktushoz kapcsolódik. Az Országgyűlés szeptember 28-án nem támogatta Baka András jelöltjének, Szathmáry Zoltánnak a megválasztását, ezért az államfőnek új jelöltet kell keresnie.
Baka hétfői sajtótájékoztatóján visszautasította, hogy Szathmáry jelölésével a Polt Péter alatti ügyészségi vezetést akarta volna továbbvinni. Érvelése szerint önmagában az, hogy valaki Polt vezetése alatt dolgozott a szervezetben, nem bizonyít politikai elköteleződést.
A Fidesz továbbra is védi az intézkedést
Fürcht nyílt levelére a Fidesz kedden közleményben reagált. A párt továbbra is az „ukrán maffia” pénzszállítására hivatkozott, és azt állította, hogy az Orbán-kormány idején fellépő hatóságok elismerést érdemelnek, nem vádaskodást. A Legfőbb Ügyészség korábban szintén vitatta Fürcht lemondólevelének a nyomozások politikai befolyásolására vonatkozó állításait.
Magyar Péter most további kihallgatásokat vár, bejegyzése azonban nem hatósági bejelentés újabb eljárási lépésekről. Fürcht állításainak bizonyítása, valamint az egyes döntéshozók és végrehajtók szerepének tisztázása továbbra is az ügy kulcskérdése.
