Szerkesztői kiegészítés, szeptember 30.: Cikkünk a szeptember 29-ére jelzett tárgyalás előtt készült. Az egyeztetés eredményéről e frissítésig nem tudtunk ellenőrizhető közlést azonosítani. Az alábbiak az akkor ismert javaslatokat és tárgyalási álláspontokat ismertetik, nem egy elfogadott új szabályozást.
A gyermekvédelemre hivatkozó uniós szabályozás körül arról is vita folyik, milyen feltételekkel ellenőrizhetnék a szolgáltatók a magánüzeneteket. A Chat Control néven emlegetett tervezet ellenzői szerint a tét a digitális levéltitok. És ezt nem lehet elintézni azzal, hogy akinek nincs takargatnivalója, annak nincs félnivalója.
A Chat Control technikai hátterét korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk: azt is, miért különösen érzékeny kérdés a végpontok között titkosított beszélgetések ellenőrzése. Azóta az ideiglenes szabályozás megújult; most ennek állandósításáról is tárgyalnak.
A pároddal váltott üzenet. A családi fénykép. Egy bizalmas beszélgetés, amelyben segítséget kérsz. Ezek nem attól magánügyek, hogy semmi érdekes nincs bennük mások számára. Hanem attól, hogy te döntöd el, kivel osztod meg őket.
Éppen ezért fontos, mi kerül bele az internetes gyermekbántalmazás elleni uniós rendelet végleges szövegébe.
Önkéntes – de kinek?
Az EU Tanácsának tárgyalási álláspontja állandósítaná azt a lehetőséget, hogy a szolgáltatók önkéntesen ellenőrizzék a felületeiken megosztott tartalmakat a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagok felderítésére.
Az „önkéntes” itt a szolgáltató döntésére utal. Nem ugyanaz, mint amikor a felhasználó maga kéri, hogy vizsgálják át a beszélgetését.
A szabályozásnak fontos gyermekvédelmi elemei is vannak: kockázatértékelés, bejelentési lehetőségek, az illegális tartalmak eltávolítása és az áldozatok támogatása. Ezek szükségessége azonban nem teszi feleslegessé a magánélet védelméről szóló kérdéseket.
Kedden eldőlhet az alku, de nem indul automatikusan mindenki megfigyelése
Patrick Breyer, a tervezet egyik ismert ellenzője szeptember 29-re jelzi a következő, akár megállapodással is záruló intézményközi tárgyalást.
Breyer szerint a vitatott kompromisszumok túl széles körű ellenőrzést engedhetnének meg. Ez az ő figyelmeztetése, nem egy már hatályos szabály leírása.
A közösségi médiában terjedő riadók ellenére tehát nem állítható, hogy kedden végleg megszavazzák minden magánbeszélgetés átvizsgálását. A tárgyalási megállapodás és a jogszabály hatálybalépése sem ugyanaz.
A bizonytalanság azonban nem ok a hallgatásra. Éppen a döntés előtt kell világos válaszokat követelni.
A magánélet nem a bűnözők kiváltsága
A gyermekek elleni szexuális bűncselekményeket fel kell deríteni, az elkövetőket felelősségre kell vonni. A kérdés az, milyen eszközökkel, milyen korlátok között és kinek az ellenőrzése mellett.
Célzott nyomozásról beszélünk, vagy gyanútlan emberek tömeges tartalomellenőrzéséről? Ki férhet hozzá a megjelölt üzenetekhez? Mi történik, ha egy rendszer téved? Hogyan kérhet jogorvoslatot az érintett?
Ezekre nem válasz egy jól hangzó gyermekvédelmi jelszó.
Az „akinek nincs takargatnivalója” érvelés pedig alapjaiban fordítja meg a viszonyt polgár és hatalom között. Nem nekünk kell megindokolnunk, miért szeretnénk magánbeszélgetéseket folytatni.
Annak kell indokolnia és szigorúan korlátoznia a beavatkozást, aki hozzáférést akar ezekhez. A magánélet nem jutalom a jó magaviseletért.
