Mark Carney üdvözölte az Európai Parlamentben, hogy Kanada az EU első társult tagjává válhatna. A kanadai miniszterelnök ugyanakkor világossá tette: nem új nagyhatalmi tömböt akar építeni, hanem olyan együttműködést, amely megvédi országa önállóságát.
„Üdvözöljük ezt a törekvést” – reagált Carney csütörtöki strasbourgi beszédében Ursula von der Leyen előző napi javaslatára. Az Associated Press beszámolója szerint a kormányfő célja, hogy más országok ne diktálhassák Kanada döntéseit és ne veszélyeztethessék szuverenitását. Ehhez többek között szorosabb kereskedelmi, védelmi, energetikai és technológiai kapcsolatot szorgalmazott Európával.
Nem uniós csatlakozást jelentett be
Carney felszólalásának előzménye, hogy von der Leyen szerdán felvetette: Kanada lehetne az Európai Unió első társult tagja. Erről az Ellenszél a strasbourgi bejelentéseket összefoglaló cikkében is beszámolt.
A megfogalmazás jelentős politikai nyitás, de nem kész megállapodás. Az Euronews háttéranyaga szerint ilyen társult tagi státusz jelenleg nem létezik: annak tartalmát és feltételeit még ki kell dolgozni.
A tervezett kapcsolat a CETA kereskedelmi megállapodásra épülhetne, de azon túlmutató intézményi és védelmi együttműködést is jelenthetne. A részletek tisztázásának következő fontos állomása az október végi montreali Kanada–EU-csúcs lehet. Kanada tehát nem lett az EU új tagja, és a mostani bejelentésekből nem következik automatikusan szabad munkavállalás vagy letelepedés sem.
Metsola szerint más országok is követhetik Kanadát
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke már Carney felszólalása előtt arról beszélt, hogy a kezdeményezés nem feltétlenül állna meg Kanadánál.
Az Euronewsnak adott interjújában Ausztráliát és Új-Zélandot is olyan országként említette, amely számára később szóba kerülhetne hasonló kapcsolat.
Metsola szerint az EU a közös szabályokon alapuló együttműködést kívánja erősíteni. Ez egyelőre politikai elképzelés, nem döntés az említett országok társult tagságáról.
Washington már az ötletre is vámfenyegetéssel reagált
A közeledés érzékeny pontot érint az Egyesült Államokban. Donald Trump szerdán azt mondta: az európai szándékoktól függően akár ellenséges lépésnek is tekintheti a tervezett kapcsolatot, és súlyos vámokkal válaszolhat – írta az Euronews.
Kanada számára különösen nagy a tét: exportjának hozzávetőleg 70 százaléka az amerikai piacra irányul. Az európai kapcsolatok bővítése ezért nem pusztán diplomáciai gesztus, hanem a gazdasági függés csökkentésének lehetséges eszköze.
A strasbourgi közeledés legfontosabb kérdése most az, hogy a politikai szándékból milyen konkrét megállapodás születik. Magyar olvasóként is ezt érdemes figyelni: mit jelent majd az új kapcsolat az európai vállalkozásoknak, diákoknak és munkavállalóknak. Ezekre a részletekre a társult tagság felvetése önmagában még nem ad választ.
