A kormány év végéig fenntartja a bevándorlási válsághelyzetet, miközben a menekültügyi szabályok felülvizsgálatát ígéri. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a meghosszabbított intézkedések továbbra is elzárhatják a védelemre szorulókat a menedékjogi eljárástól. Az ügynek súlyos pénzügyi következménye is van.
Nem a határkerítés lebontását kérik, és nem az ellenőrizetlen beutazás mellett érvelnek. A vita arról szól, mi történik azokkal az emberekkel, akiket a magyar hatóságok szabálytalan belépés vagy tartózkodás miatt feltartóztatnak: megvizsgálják-e egyenként a helyzetüket, vagy ilyen eljárás nélkül átkényszerítik őket Szerbiába.
A 444 által ismertetett keddi közlemény szerint az UNHCR ismét aggodalmát fejezte ki a menedékjoghoz való hozzáférést korlátozó magyar intézkedések meghosszabbítása miatt. A szervezet ugyanakkor üdvözölte, hogy a kormány a következő hetekben felülvizsgálná a szabályozást.
A határvédelem és a menedékkérés nem zárja ki egymást
Az ENSZ menekültügyi szervezete elismeri az államok jogát a határaik ellenőrzésére és a szabálytalan migráció kezelésére. Kifogása az, hogy a jelenlegi rendszer háború vagy üldöztetés elől menekülő embereket is megfoszthat attól, hogy Magyarországon érdemben megvizsgálják a védelmi kérelmüket.
Az UNHCR szerint a szabályozás a visszaküldés tilalmának elvével sincs összhangban. Ez azt védi ki, hogy valakit olyan helyre küldjenek vissza, ahol üldöztetés vagy más súlyos emberi jogi sérelem fenyegeti.
A szervezet közben méltatta Magyarország szolidaritását az Ukrajnából menekülőkkel. Azt kérte, hogy a védelemhez való hozzáférés alapelveit más származási országokból érkezők esetében is következetesen alkalmazzák.
A bírság nem a válsághelyzet elnevezéséért jár
A jogvita pénzügyi háttere sem mellékes. Az Európai Unió Bírósága 2024 júniusában 200 millió euró átalányösszeg és napi egymillió euró kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert nem hajtotta végre a menekültügyi szabályozásáról szóló korábbi ítéletet.
Vagyis nem önmagában a válsághelyzet kihirdetése vagy meghosszabbítása után számítják fel a napi összeget, hanem az ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt.
A Magyar Helsinki Bizottság szeptember 4-i közlése szerint a bírság már meghaladta az egymilliárd eurót, amit a szervezet akkori árfolyamon körülbelül 370 milliárd forintra becsült. Ez a Helsinki számítása, nem egy frissen közzétett állami elszámolás a ténylegesen levont összegekről.
A kerítés maradhatna, az eljárás változna
A Helsinki szerint a válsághelyzet megszüntetése nem jelentene szabad belépést az országba. A határkerítés megmaradhatna, a rendőrség továbbra is ellenőrizhetne, a Magyarországon maradásra nem jogosult emberekkel szemben pedig kiutasítási eljárást lehetne alkalmazni.
A különbséget az egyedi vizsgálat jelentené: a hatóságok tisztáznák az érintett személyazonosságát, tartózkodásának jogcímét és azt, kér-e nemzetközi védelmet.
Magyar Péter változtatást ígér
A miniszterelnök a válsághelyzet fenntartásáról szóló bejelentésekor igazságtalannak nevezte a napi egymillió eurós bírságot. Olyan új szabályozást helyezett kilátásba, amely egyszerre védi a határokat és a magyar emberek pénzét.
Az UNHCR ezt a felülvizsgálati vállalást üdvözli, a jelenlegi korlátozások meghosszabbítását viszont kifogásolja.
A következő érdemi kérdés ezért az, pontosan mely szabályokat változtatja meg a kormány, és mikor. A felülvizsgálat ígérete önmagában még nem rendezi a jogvitát.
