Mint arról korábban beszámoltunk, a Dancs Mihály vezette Magyarországi Romák Országos Önkormányzata Buzás-Hábel Gézát, a Diverse Youth Network igazgatóját nevezte ki a Dél-dunántúli Roma Jogsegélyszolgálat és Információs Központ vezetőjévé.
Az országos önkormányzat három regionális intézményt hozott létre: Budapesten, Miskolcon és Pécsett. A központok feladata, hogy segítséget és tájékoztatást nyújtsanak azoknak a roma embereknek, akik hátrányos megkülönböztetéssel, hatósági visszaéléssel, lakhatási, oktatási, szociális vagy más jogi problémával szembesülnek.
Szerkesztőségünk ismét felkereste Buzás-Hábel Gézát, hogy megtudjuk, milyen ügyek érkeztek eddig a pécsi központba, mekkora szükség van ma Magyarországon egy ilyen szolgáltatásra, és milyen különbségek figyelhetők meg az egyes régiók között.
Már az első hetekben több megkeresés érkezett
A pécsi központ működésének első időszakában már több, egymástól jelentősen eltérő ügyben kértek segítséget. A megkeresések között lakhatási, oktatási, gyermekvédelmi és adatvédelmi problémák is szerepeltek, de olyan esetekkel is találkoztak, amelyekben az érintettek hátrányos megkülönböztetés vagy valamely hatóság eljárása miatt fordultak hozzájuk.
– Már az első hetek tapasztalatai is azt mutatják, hogy komoly igény van erre a szolgáltatásra. Sokan egyszerűen nem tudják, hová fordulhatnak, milyen jogaik vannak, vagy hogyan kezdeményezhetnek hivatalos eljárást. Gyakran már egy hatósági levél értelmezése vagy egy megfelelő beadvány elkészítése is komoly nehézséget jelent – mondta Buzás-Hábel Géza.
A központ vezetője szerint az ügyfelek egy része csak akkor kér segítséget, amikor a problémája már hosszabb ideje fennáll, és a helyzet szinte kilátástalanná vált. Ennek egyik oka az információhiány, ugyanakkor sokan bizalmatlanok a hivatalokkal szemben, vagy attól tartanak, hogy a panaszuk miatt később hátrány érheti őket.
Sokan félnek a lehetséges következményektől
A jogsegélyszolgálathoz érkező esetekből az is látható, hogy az érintettek sokszor még akkor sem mernek hivatalos eljárást kezdeményezni, ha feltételezhetően jogsérelem történt.
– Volt olyan hozzánk forduló ember, aki végül azért nem vállalta a hivatalos panasztételt, mert félt a lehetséges retorzióktól. Ez jól mutatja, hogy önmagában a jogi lehetőség nem mindig elegendő. Ahhoz is bizalomra és biztonságérzetre van szükség, hogy valaki élni merjen a jogaival – fogalmazott a központ vezetője.
Buzás-Hábel Géza szerint éppen ezért a szolgálat feladata nem merül ki a szűken vett jogi tanácsadásban. Legalább ilyen fontos az érintettek tájékoztatása, a megfelelő intézményhez vagy szakemberhez való továbbirányítása, valamint az, hogy közérthetően elmagyarázzák számukra a rendelkezésükre álló lehetőségeket.
– Sok ember számára már az is rengeteget jelent, ha végre valaki meghallgatja, komolyan veszi a problémáját, és nem úgy tekint rá, mintha ő lenne a hibás azért, ami vele történt. A mi feladatunk az is, hogy az érintettek érezzék: nincsenek egyedül, és van hová fordulniuk – tette hozzá.
Nem minden megkeresésből lesz jogi eljárás
A központhoz érkező ügyeket minden esetben egyedileg vizsgálják meg. Vannak olyan problémák, amelyeknél elegendő a megfelelő tájékoztatás vagy egy hivatalos levél elkészítése, míg más esetekben ügyvéd, jogvédő szervezet vagy valamely hatóság bevonására is szükség lehet.
A központ együttműködésre törekszik más civil és jogvédő szervezetekkel is, hiszen számos ügy speciális szakértelmet igényel. Ha egy eset nem tartozik közvetlenül a szolgálat hatáskörébe, akkor is igyekeznek segítséget nyújtani abban, hogy az érintett megtalálja a megfelelő szervezetet vagy intézményt.
– Nem ígérhetjük minden esetben, hogy az ügyfél számára kedvező döntés születik. Azt viszont igen, hogy megvizsgáljuk a lehetőségeket, őszintén elmondjuk, milyen lépések tehetők, és nem hagyjuk magára az érintettet az intézményrendszer útvesztőjében – hangsúlyozta Buzás-Hábel Géza.
Pécs a roma emancipációs mozgalom egyik bölcsője
Buzás-Hábel Géza szerint Pécs és környéke több szempontból is sajátos helyet foglal el a magyarországi roma közéletben. A térségben ma is érezhető, hogy a város a hazai roma emancipációs mozgalom egyik bölcsője: számos országosan is meghatározó roma oktatási, kulturális és civil kezdeményezés innen indult el.
– Pécsett hosszú évtizedekre visszanyúló hagyománya van annak, hogy a romák ne csupán egy-egy program célcsoportjai vagy kedvezményezettjei legyenek, hanem kezdeményezőként, szakemberként és döntéshozóként is jelen legyenek. A Semmit rólunk nélkülünk elve itt nem pusztán egy jól hangzó mondat, hanem országosan is egyedülálló módon jelenik meg a gyakorlatban – fogalmazott.
A pécsi központ vezetője szerint ennek a több évtizedes intézményi és közösségi építkezésnek a hatása a jogsegélyszolgálatokhoz beérkező ügyekben is érzékelhető. A miskolci központba a pécsihez képest többször annyi megkeresés érkezett, ráadásul az ott jelentkező problémák között jóval súlyosabb esetek is előfordultak.
Buzás-Hábel Géza hangsúlyozta: ez természetesen nem jelenti azt, hogy Pécsett vagy a Dél-Dunántúlon ne történnének jogsértések, vagy ne lenne szükség jogsegélyre. Inkább arra világít rá, milyen sokat számíthat a roma intézmények, civil szervezetek, szakemberek és közösségi kezdeményezések hosszú távú jelenléte.
– A pécsi tapasztalat azt mutatja, hogy egy közösség számára óriási jelentősége van annak, hogy rendelkezzen saját intézményekkel, felkészült szakemberekkel és valódi döntéshozókkal. A roma emberek problémáit nem lehet tartósan úgy kezelni, hogy közben magukat az érintetteket kihagyjuk a döntésekből. A Semmit rólunk nélkülünk elvének nemcsak a kommunikációban, hanem az intézmények vezetésében és mindennapi működésében is érvényesülnie kell – tette hozzá.
Sokan azt sem ismerik fel, hogy jogsértés történt velük
A központok tapasztalatai szerint a roma emberek jogérvényesítő képessége és jogi tájékozottsága továbbra is alacsony. Ennek következtében többször előfordul, hogy az érintettek nem ismerik fel: az őket ért hátrányos bánásmód akár diszkriminációs jogsértésnek is minősülhet.
– Sajnos sok esetben az érintettek azt gondolják, hogy ami velük történt, az ugyan igazságtalan, de nem lehet ellene semmit tenni. Előfordul, hogy csak egy beszélgetés során válik világossá számukra: amit természetesnek vagy elkerülhetetlennek hittek, az valójában jogsértő bánásmód lehetett – mondta Buzás-Hábel Géza.
A központvezető szerint az alacsony jogérvényesítő képesség nem egyszerűen az egyéni ismeretek hiányából fakad. Sok roma ember nem jut hozzá közérthető jogi információkhoz, nem rendelkezik megfelelő intézményi kapcsolatokkal, vagy korábbi negatív tapasztalatai miatt eleve bizalmatlan a hivatalos eljárásokkal szemben.
Az is gyakori, hogy az érintettek nem tudják, milyen bizonyítékokat kellene megőrizniük, milyen határidőkre kell figyelniük, kihez fordulhatnak, illetve milyen formában tehetnek panaszt. Mire segítséget kérnek, fontos iratok veszhetnek el, vagy akár egy jogorvoslati határidő is lejárhat.
Képzéseket terveznek a roma közösségeknek és az önkormányzatoknak
A három regionális központ a jövőben képzéseket és tájékoztató alkalmakat is szeretne szervezni a roma közösségek, valamint a helyi roma nemzetiségi önkormányzatok képviselői számára.
A tervezett képzéseken egyebek mellett szó lenne a diszkrimináció felismeréséről, a bizonyítékok dokumentálásáról, a panasztétel lehetőségeiről, a legfontosabb eljárási határidőkről, valamint arról, hogy az érintettek mely intézményekhez és jogvédő szervezetekhez fordulhatnak segítségért.
A helyi roma nemzetiségi önkormányzatok szerepe azért is kiemelten fontos, mert sok településen hozzájuk fordulnak először azok, akik valamilyen sérelmet szenvedtek el. Ahhoz azonban, hogy valódi segítséget tudjanak nyújtani, nekik is megfelelő információkra, gyakorlati tudásra és stabil szakmai kapcsolatokra van szükségük.
– A jogok csak akkor jelentenek valódi védelmet, ha az emberek ismerik őket, felismerik a jogsértést, és tudják, hogyan léphetnek fel ellene. A jogvédelem akkor működik igazán, ha nemcsak reagál a problémákra, hanem képessé teszi az embereket arra is, hogy kiálljanak önmagukért és egymásért – hangsúlyozta Buzás-Hábel Géza.
Közben már a Pécs Pride-ra is készülnek
A jogsegélyszolgálat vezetése mellett Buzás-Hábel Géza és a Diverse Youth Network csapata jelenleg a Freedom of My Identity Emberi Jogi Fesztivál, valamint az ahhoz kapcsolódó Pécs Pride szervezésén is dolgozik.
Az emberi jogi fesztivált idén szeptember 5. és 12. között rendezik meg Pécsett a Diverse Youth Network szervezésében. A programsorozat szeptember 12-én a Pécs Pride-dal zárul.
A fesztivál célja, hogy láthatóvá tegye az emberi jogi kérdéseket és a különböző marginalizált közösségek helyzetét, valamint találkozási és megszólalási lehetőséget teremtsen az érintettek, a civil szervezetek és a város lakói számára.
– Számunkra a jogvédelem nem kizárólag azt jelenti, hogy egy már megtörtént jogsértés után segítséget nyújtunk. Ugyanilyen fontos a közösségek megerősítése, a társadalmi párbeszéd és olyan nyilvános terek létrehozása, ahol maguk az érintettek beszélhetnek a saját tapasztalataikról. A jogsegélyszolgálat, az emberi jogi fesztivál és a Pécs Pride ebből a szempontból ugyanannak a munkának a részei – fogalmazott Buzás-Hábel Géza.
A Dél-dunántúli Roma Jogsegélyszolgálat és Információs Központ Pécsett, a Diverse Youth Network irodájában működik.
Cím: 7626 Pécs, Béri Balogh Ádám utca 3.
Ügyfélfogadás: hétfőn és szerdán 12:00 és 18:00 között
Telefon: +36 20 779 7519, +36 20 779 7512
E-mail: jogsegely.pecs@mroo.hu