Ételért tűrték a bántalmazást: kiperelték az Orbán-kormány gyermekvédelmi jelentéseit.
Gyerekek, akik este fél hét után már ennivalóhoz sem jutottak. Volt, aki élelemért cserébe tűrte társai szexuális bántalmazását. Penészes fürdőszobák, balesetveszélyes bútorok, sötét folyosók és olyan gyermekek, akik bántalmazásuk után pszichológiai segítség nélkül maradtak. Mindezt az Orbán-kormány által 2024-ben elrendelt hivatalos ellenőrzések tárták fel – a jelentéseket azonban nem hozták nyilvánosságra. A Direkt36-nak pert kellett indítania, hogy megismerhesse őket.
A Direkt36 által megszerzett és a Telexen közzétett dokumentumok olyan képet rajzolnak a magyar gyermekvédelmi szakellátásról, amely különösen súlyossá teszi az elmúlt évek gyermekvédelmi botrányait. A jelentések nem ellenzéki politikusok állításai és nem civil szervezetek becslései. Állami hatóságok saját ellenőrzéseinek megállapításairól van szó.
A kegyelmi botrány után rendelte el az ellenőrzéseket az Orbán-kormány
A vizsgálatsorozat közvetlenül a bicskei kegyelmi botrány kirobbanása után kezdődött. 2024. február 29-én a Belügyminisztérium arra utasította a kormányhivatalokat, hogy soron kívül ellenőrizzék a gyermekotthonokat.
Néhány héttel később Rétvári Bence akkori parlamenti államtitkár már a nyilvánosság előtt is bejelentette a vizsgálatokat. A kormány 2024. március 12-i hivatalos közleménye szerint összesen 530 bentlakásos gyermekintézményt érintett az ellenőrzés.
Ebből 416 állami, 108 egyházi, hat pedig civil fenntartású volt.
A kormány akkor azt közölte, hogy a vizsgálatok az intézmények teljes működésére, a gyermekbántalmazási esetekre, a feljelentésekre, a belső kivizsgálásokra és a bántalmazott gyermekeknek nyújtott segítségre is kiterjednek.
Azt is ígérték, hogy az eredmények kiértékelése után további intézkedések következhetnek.
Az eredményeket már nem verték nagydobra
Maga az ellenőrzéssorozat nagy nyilvánosságot kapott. Az eredménye viszont nem. A Direkt36 szerint a húsz területi jelentésből mindössze egyetlen kormányhivatal hozta nyilvánosságra saját dokumentumát.
Az oknyomozó műhely ezért 2025 szeptemberében közérdekűadat-igényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz. A tényleges ellenőrzési jelentések helyett azonban rövid összefoglalókat kaptak. A későbbi bírósági eljárásban ezekről az is kiderült, hogy nagyrészt sablonos, egymáshoz hasonló szövegeket tartalmaztak. A Direkt36 ezért a TASZ segítségével pert indított.
Jogerősen kimondták: ezek közérdekű adatok
A Fővárosi Törvényszék 2025. december 16-án első fokon a Direkt36-nak adott igazat. A bíróság kimondta, hogy a gyermekotthonok ellenőrzéséről készült jelentések közérdekű adatok. A pert 2026. április 30-án másodfokon is megnyerte a Direkt36. A dokumentumokat azonban ezek után sem kapták meg azonnal.
Végül 2026. július 31-én, már a kormányváltást követően adta át őket a Belügyminisztérium feladatait átvevő Szociális és Családügyi Minisztérium. És ekkor derült ki igazán, mi volt bennük.
Este fél hét után nem volt mit enniük
A legsúlyosabb megállapítások egyike egy Bács-Kiskun vármegyei speciális gyermekotthonból származik. Az intézmény nevét a jelentés nem közli. A dokumentum szerint a központi konyha este fél hétkor bezárt, utána pedig a gyermekek számára semmilyen további élelmiszer nem állt rendelkezésre.
Még olyan alapvető dolgok sem, mint kenyér, vaj vagy lekvár.
Pedig olyan speciális ellátást igénylő gyermekekről volt szó, akiknek a neveléséhez sporttevékenységet is alkalmaztak, vagyis fizikailag aktívabbak voltak, ezért nagyobb lehetett a táplálékigényük is. A történet azonban ennél sokkal súlyosabb.
Ételért cserébe tűrték a szexuális bántalmazást
Az intézményben több gyermekek közötti szexuális bántalmazás is történt. Az egyik ügyben rendőrségi nyomozás is zajlott. A jelentés szerint a hatósági vizsgálat arra jutott, hogy egyes bántalmazott gyermekek ennivalóért cserébe vetették alá magukat más gyermekek bántalmazásának.
Vagyis a gyermekotthonban tapasztalt élelmiszerhiány nem egyszerűen kényelmetlenséget vagy rossz közérzetet okozott.
A dokumentumok alapján a kiszolgáltatott helyzet olyan súlyossá vált, hogy azt mások szexuális visszaélésre használhatták fel. A rendőrségi ügy részletei egyelőre nem ismertek.
Kilencéves bántalmazóról is írt egy jelentés
A kortársak közötti erőszak nem egyetlen intézmény problémája volt. A Vas vármegyei jelentés azt rögzítette, hogy az előző évhez képest növekedett a gyermekek közötti szexuális bántalmazások száma. Az egyik feltárt esetben a legfiatalabb bántalmazó mindössze kilencéves volt.
Ez is azt mutatja, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban nem elegendő pusztán elkülöníteni vagy megbüntetni az érintetteket. Mind a bántalmazott, mind a bántalmazó gyermekek esetében megfelelő pszichológiai, pszichiátriai és pedagógiai segítségre lenne szükség. Csakhogy éppen ez hiányzott sok helyen.
A bántalmazott gyerekek magukra maradtak a traumájukkal
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei ellenőrzés egyik legsúlyosabb általános megállapítása az volt, hogy az állami intézményekben a bántalmazott gyermekek pszichés támogatása szinte minden esetben elmaradt. A jelentés ennek fő okaként a hosszú évek óta fennálló pszichológushiányt jelölte meg.
Vagyis előfordulhatott, hogy egy gyermek bántalmazás áldozatává vált, az esetet akár fel is tárták, de ezután nem állt rendelkezésre szakember, aki segített volna neki feldolgozni a traumát. A pszichológusok mellett nevelőkből és gyermekfelügyelőkből is régóta súlyos hiány van.
Az Ellenszél korábban a kegyelmi ügy kapcsán is bemutatta, milyen következményekkel járhat, amikor egy gyermekotthonban történt bántalmazás áldozatai hosszú időn keresztül nem kapnak megfelelő védelmet.
Tizenkét gyerek használt egyetlen penészes fürdőszobát
A jelentések nemcsak bántalmazásokról szólnak. Több intézmény fizikai állapota is megdöbbentette az ellenőröket. Vas vármegyében például négy lakásotthon állapota az előző ellenőrzés óta tovább romlott.
Az egyik épületben az emeleti fürdőszobát azért nem használhatták, mert zuhanyzáskor átázott az alsó szint mennyezete. Ezért tizenkét gyermeknek egyetlen fürdőszobát kellett használnia. A nagy páratartalom miatt a falak penészesek voltak, a vakolat pedig mállott.
Rongyos bútorok, törött burkolatok
Bács-Kiskun vármegyében egy másik intézményben a hatóságok elavult és balesetveszélyes ágyakat, szekrényeket találtak. A közösségi helyiségekben a fotelek és ülőgarnitúrák rongyosak, koszosak voltak. A padlóburkolatok sérültek és töredezettek voltak. Nem esztétikai problémáról beszélünk. A jelentés több berendezési tárgynál és burkolatnál is balesetveszélyt állapított meg.
Budapesten sem volt minden rendben. Az egyik gyermekotthon első emeletén az ellenőrök húsz lámpatestből mindössze kettőt találtak működőképesnek. Tizennyolc foglalatban még villanykörte sem volt. Egy másik intézményben közel fél évszázados csempékről, csaptelepekről és zuhanyzókról írtak.
A jelentés szerint ezeket már megfelelően tisztán tartani sem lehetett. Ráadásul több helyen nem volt elegendő takarító, ezért maguk a gyermekek végezték beosztás szerint a takarítást.
Még az adományba kapott számítógépeket sem tudták használni
Egy budapesti intézményben az ellenőrök nagy mennyiségű, használaton kívüli számítógépet, monitort, konyhai bútort és gépet találtak raktárban. Kiderült, hogy ezek egy része adományként érkezett.
Azért nem használták őket, mert az intézmény elektromos hálózata olyan rossz állapotban volt, hogy attól tartottak: nem bírná el a megnövekedett terhelést.
Vagyis volt olyan gyermekotthon, ahol még az ingyen kapott korszerűbb eszközöket sem lehetett biztonságosan használatba venni.
Két vármegye jelentése még mindig hiányzik
A Direkt36 által megkapott dokumentumcsomag ráadásul nem teljes. A Pest és Tolna vármegyei jelentés nem volt benne az átadott anyagok között. Az oknyomozó műhely jelezte ezt a minisztériumnak. A két dokumentum tartalma ezért egyelőre nem ismert.
Különösen éles a kontraszt az akkori politikai kommunikációval
A jelentések tartalmát nehéz elválasztani attól a politikai környezettől, amelyben készültek. Az Orbán-kormány éveken keresztül politikájának egyik központi elemévé tette a „gyermekvédelmet”.
2022-ben országos népszavazást tartottak az ügyben, és óriásplakátokon hirdették:
„Védjük meg a gyerekeket!”
Orbán Viktor akkor arról beszélt, hogy a gyermekek védelme „feltétlen elsőbbséget élvez”.
Két évvel később, a kegyelmi botrány után saját kormányának hatóságai olyan intézményeket találtak, ahol gyermekek éheztek, penészben éltek, balesetveszélyes környezetben laktak, pszichológiai segítség nélkül maradtak, és egy esetben a jelentés szerint élelemért cserébe tűrtek szexuális bántalmazást.
Ezeket az eredményeket azonban a nyilvánosság nem ismerhette meg.
Rétvári Bence nem válaszolt
A Direkt36 megkereste Rétvári Bencét is, aki 2024-ben a nyilvánosság előtt bejelentette a vizsgálatsorozatot. Arra voltak kíváncsiak, milyen intézkedések történtek a feltárt problémák után. Rétvári nem válaszolt az oknyomozó portálnak.
Így egyelőre az sem világos, hogy az Orbán-kormány mely konkrét megállapításokról mikor szerzett tudomást, és pontosan milyen intézkedéseket hozott ezek nyomán.
Ez azért is lényeges, mert több jelentésből az látszik: egyes problémák nem újonnan jelentek meg, hanem évek óta ismertek voltak.
Az új kormány újra felméri az egész rendszert
A gyermekvédelemért jelenleg felelős Szociális és Családügyi Minisztérium azt közölte a Direkt36-tal, hogy az Orbán-kormány idején 2025-ben és 2026-ban is további belső vizsgálatok zajlottak. Ezeket a jelentéseket a kormányváltás utáni átadás-átvétel során a tárca megkapta. A minisztérium saját értékelése szerint a gyermekvédelmi szakellátás 2026-ra gyakorlatilag teljesen bedugult.
Új férőhelyek létrehozását és a krízisellátás átalakítását tartják szükségesnek. A kormány augusztus elején hivatalosan is elindította a Gyermekvédelmi Diagnózis nevű állapotfelmérést. Ennek keretében nemcsak dokumentumokat vizsgálnak.
Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár munkatársaival személyesen keresi fel az intézményeket és az ott dolgozókat.
A gyerekeket is meg akarják hallgatni
A jelenlegi felmérés egyik fontos újdonsága, hogy a későbbi szakaszban magukat a gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalokat, valamint a rendszerből már kikerült fiatal felnőtteket is meg akarják hallgatni.
A minisztérium szerint erre önkéntesen, pszichológiai és gyermekjogi támogatás mellett kerülhet sor.
Az első intézménylátogatási szakasz augusztus 31-ig tart.
A kormány azt ígéri, hogy az első száz nap végén átfogó jelentést tesz közzé a feltárt problémákról és a tervezett intézkedésekről.
Az Ellenszél korábban arról is beszámolt, hogy a kormányváltást követően külön eljárások és vizsgálatok indultak a kegyelmi botrány korábban feltáratlan részeinek tisztázására.