„Eltűntek az állatok és a madarak”: súlyos állítás terjed az AI-adatközpontokról – utánanéztünk, mi igaz belőle.
Riasztó állítás terjed a közösségi médiában az AI működéséhez szükséges adatközpontokról. A virális bejegyzések Erin Brockovich amerikai környezetvédelmi aktivistára hivatkozva azt állítják, hogy az ilyen létesítmények közelében eltűnnek az állatok és a madarak, sőt a vadon élő fajok vonulási útvonalai is megváltoznak.
Az idézet valóban elhangzott. Csakhogy nem egy tudományos kutatás eredményeként, hanem az adatközpontok környezetében élők beszámolóinak összefoglalásaként. A különbség döntő jelentőségű.
Brockovich tényleg beszélt az eltűnő állatokról
Erin Brockovich a Shawn Ryan Show-ban adott hosszú interjújában beszélt azokról a panaszokról, amelyeket az adatközpontok közelében élő amerikaiaktól kapott.
Az aktivista szerint egyes lakók arról számoltak be, hogy megváltoztak a vadállatok vonulási útvonalai, illetve „eltűntek az állatok és a madarak”. Az interjú részletes leiratából azonban az is kiderül, hogy Brockovich nem bizonyított tudományos összefüggésként beszélt erről.
Egy texasi gazda például azt állította neki, hogy két éve nem születtek életképes állatai. Brockovich felvetette, hogy szerepet játszhat-e ebben az adatközpontokból érkező, állandó zaj, majd rögtön hozzátette: ezt nem tudják.
Vagyis a virális kép valódi mondatot idéz, de elhallgatja annak legfontosabb körülményét: Brockovich lakossági tapasztalatokat ismertetett, nem pedig egy lezárt tudományos vizsgálat eredményét.
Több ezer bejelentés érkezett az adatközpontok környezetéből
Brockovich áprilisban indította el közösségi adatgyűjtő felületét, amelyen az emberek bejelenthetik az adatközpontok közelében tapasztalt problémákat. Saját beszámolója szerint rövid idő alatt több ezer jelzés érkezett vízellátási zavarokról, folyamatos zúgásról, emelkedő közüzemi számlákról és környezeti változásokról.
Az aktivista saját ismertetőjében hangsúlyozza, hogy nem a mesterséges intelligencia betiltását követeli. Azt akarja elérni, hogy az adatközpontok terjeszkedése ne történhessen a helyi közösségek vízellátásának és környezetének rovására.
Az általa létrehozott térkép azonban közösségi bejelentőrendszer. Megmutathatja, hol sűrűsödnek a panaszok, de önmagában nem bizonyítja, hogy az adott problémát valóban egy adatközpont okozta.
A veszély ettől még nem kitaláció
Az adatközpontok nem valamiféle láthatatlan „felhőben” működnek. Hatalmas épületekről, szerverek ezreiről, hűtőrendszerekről, elektromos berendezésekről és tartalék generátorokról van szó. Korábban részletesen bemutattuk, hogyan támaszkodnak fizikai adatközpontokra az olyan felhőszolgáltatások, mint az AWS.
Ezeknek a létesítményeknek több olyan hatásuk lehet, amelyet már kutatások is alátámasztanak:
- jelentős mennyiségű vizet használhatnak a hűtéshez;
- folyamatos, alacsony frekvenciájú zajt kelthetnek;
- nagy területet foglalhatnak el;
- élőhelyeket darabolhatnak fel;
- megváltoztathatják a környezet vízháztartását;
- közvetett módon, hatalmas áramigényükön keresztül is növelhetik a vízfelhasználást és a környezeti terhelést.
Egy 2026-ban megjelent amerikai kutatás szerint az adatközpontok hűtőberendezései és generátorai tartós zajterhelést okozhatnak. A vizsgált virginiai környezetben 40–59 decibeles zúgást mértek, miközben az építkezésekhez kapcsolódó területátalakítás feldarabolhatja az élőhelyeket és megváltoztathatja a helyi vízmozgásokat.
A tanulmány ugyanakkor fontos korlátra is figyelmeztet: jelenleg kevés olyan célzott vizsgálat létezik, amely közvetlenül és egyértelműen összekötné az adatközpontok működését egy konkrét egészségügyi vagy ökológiai kárral.
A vízi élővilág különösen sérülékeny lehet
A legerősebben igazolt veszélyek egy része nem a madarakat, hanem a folyók és tavak élővilágát érinti.
A Water Biology and Security folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hűtéshez történő vízkivétel csökkentheti a halak és kagylók számára megfelelő élőhelyek méretét. A felmelegedett víz visszaengedése további terhelést jelenthet, különösen nyáron, amikor a vízállás eleve alacsony, a vízhőmérséklet pedig magas.
A kutatók ugyanakkor ezt is kockázatfelmérésként, nem pedig minden adatközpontra érvényes bizonyítékként mutatták be. A tényleges következmények az alkalmazott hűtési technológiától, a létesítmény méretétől és a helyi ökoszisztémától függnek.
Egy másik, a PLOS Water folyóiratban közölt elemzés arra jutott, hogy az adatközpontok vízigényéről gyakran még a helyi közösségek sem kapnak megfelelő tájékoztatást. A szerző szerint a gyors fejlesztések gyengíthetik a vízellátó rendszerek ellenálló képességét, és szélsőséges időjárás idején tovább élezhetik a vízhiányt.
Mi kellene az állatok eltűnésének bizonyításához?
Annak megállapításához, hogy egy adatközpont valóban elűzte-e egy terület madarait vagy más állatait, jóval több kell a lakossági beszámolóknál.
Ismerni kellene többek között:
- az érintett fajok számát az építkezés előtti időszakban;
- a zajterhelés pontos erősségét és frekvenciáját;
- az éjszakai világítás változását;
- az elveszített növényzet és élőhely nagyságát;
- a felszíni és felszín alatti vízkészletek alakulását;
- valamint azt, történt-e hasonló változás olyan közeli területeken is, ahol nincs adatközpont.
Az állatok eltűnését ugyanis okozhatja az építkezés, az erdőirtás, a közlekedés növekedése, az aszály vagy több tényező együttes hatása is. Megfelelő mérések nélkül nem lehet egyetlen okot felelőssé tenni.
Részben igaz, de félrevezetően tálalt állítás
A közösségi médiában terjedő kép tehát nem hamisította meg Erin Brockovich szavait. Az aktivista valóban azt mondta, hogy az adatközpontok mellett élők eltűnő állatokról, madarakról és megváltozott vonulási útvonalakról számolnak be.
A bejegyzés azonban úgy tálalja ezt, mintha már bizonyított tudományos tény lenne, hogy az adatközpontok okozták a jelenséget. Ilyen általános következtetés levonásához jelenleg nincs elegendő bizonyíték.
A lakossági panaszokat ettől még nem szabad lesöpörni az asztalról. Éppen ezek alapján lehet eldönteni, hol van szükség független zajmérésre, vízvizsgálatra és élővilág-felmérésre.
A helyes következtetés tehát nem az, hogy biztosan az adatközpontok miatt tűntek el a madarak. Hanem az, hogy az AI elképesztő sebességű terjeszkedésének környezeti áráról még mindig túl keveset tudunk – miközben a létesítmények már épülnek, a vizet és az áramot pedig már most fogyasztják.