A televíziós szerint minden „normálisan gondolkodó magyar” régóta tudta, hogy Mészáros Lőrinc üzleti sikere nagymértékben a politikai kapcsolataitól függött. Juszt László sajátos stílusban fordította le a Scope Ratings hivatalos indoklását.
Kemény hangvételű Facebook-bejegyzésben reagált Juszt László arra, hogy a német Scope Ratings bóvlikategóriába minősítette az OPUS Global kötvényeit.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségeit összefogó társaság a Budapesti Értéktőzsde oldalán közölte, hogy lezárult a kötvényprogramjához kapcsolódó hitelminősítési felülvizsgálat.
A Scope az OPUS kötvényeinek minősítését BBB mínuszról BB mínuszra rontotta, vagyis a papírok kikerültek a befektetésre ajánlott kategóriából. A vállalat kibocsátói besorolása BB-ről BB mínuszra csökkent, a kilátás pedig negatív lett.
„Miért nem kérdeztek minket?”
Juszt László először a hitelminősítő hivatalos indoklását idézte fel. A Scope szerint gyengült az új megrendelések beáramlása, a magyarországi kormányváltás után pedig bizonytalanabbá váltak a közbeszerzési gyakorlatok.
A televíziós ezt jóval kevésbé diplomatikusan értelmezte:
„Miért nem kérdeztek minket?”
Juszt szerint ugyanis sok magyar ember eddig is pontosan tudta, hogy Mészáros Lőrinc látványos vagyongyarapodását nem lehet kizárólag szakmai teljesítménnyel és üzleti tehetséggel megmagyarázni.
A bejegyzésben emlékeztetett arra is, hogy Mészáros eredeti szakmája gázszerelő, és megkapta a „Szakma Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Juszt szerint azonban a milliárdos vállalkozó nem pusztán saját tudásának és szorgalmának köszönhette felemelkedését.
A poszthoz egy interneten terjedő mémet is mellékelt, amelyen Mészáros Lőrinc képe alatt a „szorgalom, munka, kitartás” felirat olvasható.
Amit Juszt nyersen fogalmazott meg, azt a Scope számokkal írta le
Juszt László megfogalmazása politikai vélemény, a hitelminősítő természetesen nem állította, hogy Mészáros Lőrinc vagy vállalatai bűncselekményt követtek volna el.
A Scope hivatalos elemzése ugyanakkor valóban azt mutatja, hogy az OPUS pénzügyi helyzete szorosan összefügg az állami megrendelésekkel.
Az elmúlt három évben a holding osztalékbevételeinek átlagosan 83 százaléka az építőipari szegmensből érkezett. Ez azért kockázatos, mert az OPUS építőipari cégeinek teljesítménye kevés nagy beruházásra és jelentős részben állami közbeszerzésekre épült.
A kormányváltás után azonban kérdésessé vált, hogy a vállalatok a korábbihoz hasonló mennyiségben jutnak-e közpénzből finanszírozott munkákhoz.
Egy fontos pontosítás: nem a részvényeket minősítették bóvlinak
Juszt a bejegyzése végén „bóvli részvényekről” írt, ez azonban pénzügyi szempontból nem pontos.
A Scope az OPUS által kibocsátott kötvényeket, valamint magának a vállalatnak a hitelképességét minősítette. A tőzsdén kereskedett OPUS-részvényeknek nincs ilyen hitelminősítésük.
A leminősítés természetesen a részvények megítélésére és árfolyamára is hatással lehet, de a kötvény és a részvény két különböző pénzügyi eszköz.
Juszt László indulatos bejegyzésének lényege ettől még világos: szerinte a Scope most pénzügyi szaknyelven mondta ki azt, amit az Orbán-rendszer kritikusai évek óta állítanak – Mészáros Lőrinc birodalmának ereje jelentős részben az állami megrendelésekből származott, ezért a politikai hátszél megszűnése az egész üzleti modellt megrendítheti.