Egyre gyakrabban jelennek meg olyan bejegyzések, amelyekben szülők keresnek munkát majdnem felnőtt gyermeküknek. A szándék többnyire szeretetteljes, mégis komoly kérdéseket vet fel. Egy 17 vagy 18 éves fiatal már képes lehet saját magát bemutatni. Különösen akkor, ha munkát, felelősséget és fizetést szeretne.
A mellékelt posztban egy édesanya kertgondozást és kisebb munkákat keres 17 éves fiának. Leírja, hogy a fiú megbízható, szorgalmas, és szívesen segít. Ezek fontos tulajdonságok, de a leendő megbízó nem az anyával dolgozik majd. Arra lenne kíváncsi, hogyan gondolkodik, kommunikál és vállal felelősséget maga a fiatal.
Egy munkakereső bejegyzés már önmagában is próba. Kiderül belőle, tud-e valaki értelmesen fogalmazni, udvariasan kérni és pontos információkat adni. Az is látszik, veszi-e a fáradságot a lehetőségek felkutatására. Ezek sokszor többet mondanak, mint egy szülői dicséret.
A megbízó számára a kezdeményezés különösen fontos jelzés. Aki maga jelentkezik, már az első pillanatban felelősséget vállal a döntéséért. Aki helyett a szülő beszél, könnyen bizonytalan benyomást kelthet. Még akkor is, ha egyébként ügyes, dolgos és tisztességes.
A túlzott segítség ráadásul könnyen rossz üzenetet közvetíthet. Azt sugallhatja, hogy a fiatal helyett más intézi a kellemetlen vagy bizonytalan helyzeteket. Pedig éppen ezekből tanulhatná meg az önállóságot. Egy telefonhívás, egy bemutatkozó üzenet vagy egy poszt megírása fontos tapasztalat.
A jelenség mögött érthető szülői félelem is állhat. Sok anya és apa szeretné megóvni gyermekét a visszautasítástól, illetve a kamu állásajánlatoktól
Csakhogy a kudarc elkerülése nem mindig valódi segítség. A visszautasítás kezelése és a kamuk kiszúrásának készsége ugyanúgy része a felnőtté válásnak, mint az első siker.
Természetesen vannak kivételek. Egy visszahúzódó, beteg vagy sajátos nehézséggel élő fiatalnak valóban szüksége lehet támogatásra. Az sem probléma, ha a szülő megosztja a gyermek saját bejegyzését. Segíthet tanácsot adni, javítani a szöveget, vagy elmondani, hol érdemes próbálkozni.
A határ ott húzódhat, amikor a szülő teljesen átveszi a kezdeményezést. Ilyenkor a fiatal kimarad abból a folyamatból, amelyre később is szüksége lesz. A munka világa nemcsak feladatokat, hanem kommunikációt és önérvényesítést is jelent. Ezeket nem lehet tartósan családi közvetítéssel pótolni.
Sokan azt mondják, a mai fiatalok nehezebben indulnak el. Ez részben igaz lehet, de az önállóságot éppen gyakorlással lehet megszerezni. A szülő feladata nem feltétlenül az út végigjárása. Inkább az, hogy biztos hátteret adjon az első saját lépésekhez.
A kérdés tehát nem az, segíthet-e egy szülő. Természetesen segíthet, és sokszor kell is. A vita inkább arról szól, mikor válik a segítség akadállyá. Egy majdnem felnőtt fiatalnak munkát keresni már nem pusztán családi ügy. Ez az önállósodás egyik első, látható próbája. Te mit gondolsz erről? Mondd el a Facebook-oldalunkon!
Az Ellenszélen ingyen olvashatod a teljes cikkeket. Nálunk nincsenek fizetőssé tett cikkek, de ez nélkületek nem valósulhatna meg, ezért ha módodban áll, kérjük támogass minket ezen az oldalon! Köszönjük!