Júniusban még azt mondta, marad. Most már azt mondja: nem tud. Győrfi Pál 43 év után elhagyja az Országos Mentőszolgálatot, miután leváltották a szóvivői és kommunikációs vezetői posztról. A döntés nem váratlan, mégis korszakhatár: Magyarország legismertebb intézményi hangja eltűnik onnan, ahol tizennyolc éves kora óta szolgált.
Volt idő, amikor Győrfi Pál hangját szinte mindenki felismerte.
Baleset történt? Ő mondta el, mi történt. Tömegszerencsétlenség, ünnepi figyelmeztetés, mentőnap, újraélesztési kampány? Megjelent a kamera előtt, és ugyanazzal a nyugodt, kimért hanggal beszélt. Most azonban vége.
Győrfi péntek délután jelentette be, hogy 43 év után távozik az Országos Mentőszolgálattól. Azt írta: a júniusi leváltása után nehéz hetek és álmatlan éjszakák következtek, végül pedig arra jutott, hogy nem marad tovább.
Júniusban még maradt volna, júliusban már nem tudott
Amikor június elején leváltották a szóvivői posztról, az OMSZ azt közölte, hogy Győrfi továbbra is a mentőszolgálat állományában marad. Ő maga akkor udvariasan köszöntötte utódját, Szűcs Brigitta mentőtisztet, és azt írta: számára a mentés „hivatás az életért”.
Kívülről úgy tűnhetett, hogy a váltás fájdalmas ugyan, de rendezett. A régi szóvivő hátrébb lép, az új pedig átveszi a kamerák előtti szerepet.
Győrfi mostani bejegyzéséből azonban kiderül, hogy belül jóval nehezebben élte meg a döntést.
„Menjek el, vagy maradjak?”
– írta. Végül az első mellett döntött.
Ez érthető is. Nehéz úgy bent maradni egy intézményben, hogy az ember évtizedeken át annak arca volt, majd egyik napról a másikra közlik vele: éppen az a hang és kommunikációs kultúra fáradt el, amelyet nagyrészt ő képviselt.
A miniszter nem egyszerű személycseréről beszélt
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter júniusban kifejezetten keményen indokolta Győrfi leváltását.
Azt írta: a mentőknek nem „celebarcokra”, nem intézményvédő reflexekre és nem PR-mondatokra van szükségük, hanem őszinte, szakmai és tanulni képes kommunikációra. Szerinte Győrfi kommunikációs vezetőként felelősséget viselt azért, milyen hangon beszélt az OMSZ a problémákról és a hibákról. Ez már nem a szokásos udvarias vezetőváltási szöveg volt.
A miniszter lényegében azt mondta:
Győrfi nemcsak jól ismert arc, hanem annak a régi működésnek is része, amely túl sokszor védekezett, magyarázott és védte az intézményt ahelyett, hogy nyíltan beszélt volna a hibáiról.
Közben azt is elismerte, hogy Győrfi életútja tiszteletre méltó. Tizennyolc évesen került a mentőkhöz, több mint két évtizeden át volt szóvivő, és aligha van Magyarországon még egy közszolgálati szereplő, aki ilyen hosszan és ilyen felismerhetően képviselt volna egyetlen intézményt. A két állítás egyszerre is igaz lehet.
Győrfi sokat tett azért, hogy a mentőket közel hozza az emberekhez. És közben az is lehet, hogy egy idő után túl szorosan összenőtt egy olyan kommunikációval, amely minden kellemetlen ügyben először az intézményt akarta megvédeni.
Egy emberből szinte maga az intézmény lett
Győrfi különleges helyzetben volt: sokak számára nem egyszerűen az OMSZ szóvivője volt, hanem maga a mentőszolgálat. Ez egy intézménynek egyszerre ajándék és veszély.
Ajándék, mert bizalmat ad. Egy ismerős arc, nyugodt hang, könnyen érthető mondatok. Győrfi akkor is el tudta juttatni a mentők üzeneteit a nyilvánossághoz, amikor az emberek más állami szervek közleményeit már az első mondat után bezárták.
Veszély viszont azért, mert idővel nehéz elválasztani az embert a szervezettől. Ha az intézmény hibázik, a szóvivőnek kell kiállnia. Ha egy mentő késik, egy dolgozó panaszkodik vagy egy betegellátási ügy botrányt okoz, ő lesz az a személy, akitől mindenki választ vár.
Az RTL Házon kívül című műsora június végén már arról számolt be, hogy miközben kommunikációs szakemberek rendkívül sikeres személyes márkának tartották Győrfit, mentődolgozói érdekképviseletek bírálták a túlzottan intézményvédő megszólalásokat és magánjellegű reklámszerepléseit.
Vagyis a vita nem arról szólt, hogy Győrfi ismert és népszerű volt-e. Hanem arról, hogy a népszerűség mögött maradt-e elég hely az intézmény valódi problémáinak.
Nem visszavonul, csak másfelé indul
Győrfi nem búcsúzott úgy, mint aki végleg eltűnik.
Azt írta, rövid pihenés után új kihívások következnek, tele van tettvággyal, és továbbra is szeretne hasznára lenni az embereknek. Konkrét terveket egyelőre nem árult el.
A „hamarosan találkozunk” mondat alapján nehéz elképzelni, hogy hosszú időre eltűnne a nyilvánosságból.
Győrfi Pál ugyanis már régóta több volt, mint egy szóvivő. Televíziós szereplések, kampányok, reklámok és közösségi médiás jelenlét épült köré. Az OMSZ elveszítette az egyik legismertebb arcát, ő viszont magával viszi azt az ismertséget, amelyet több mint négy évtized alatt szerzett.
A mentőszolgálat számára most az a feladat, hogy nélküle is képes legyen hitelesen beszélni.
Győrfi számára pedig az, hogy kiderítse: ki ő a mentőszolgálat után.
Negyvenhárom év alatt emberek felnőttek, megöregedtek, családot alapítottak, miközben a mentők híreit ugyanaz az ember mondta el nekik. Most először nem az a kérdés, mit közöl Győrfi Pál az OMSZ nevében. Hanem az, mit kezd a saját hangjával, miután már csak a maga nevében beszél.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!