„Remélem, tévedek” – ezzel a mondattal foglalta össze Bruck András azt a bizalmatlanságot, amely szerinte már a kormányváltást támogató választók egy részében is megjelent. A publicista úgy látja: miközben a Tisza-kormány súlyos visszaélésekről, titkosított pénzosztásokról és közelgő feljelentésekről beszél, a nagy nevekig még mindig nem jutott el. A feszültség valós, néhány következtetése azonban továbbra is feltételezés – a jogállami elszámoltatást pedig nem lehet politikai ítéletekkel helyettesíteni.
Bruck András hosszú Facebook-bejegyzése nem egyszerűen az Orbán-rendszer szereplőinek felelősségéről szól. Sokkal inkább arról a növekvő türelmetlenségről, amely akkor jelenik meg, amikor egy kormány sokkoló feltárásokat jelent be, de a nyilvánosság még nem látja a bizonyítékokat, a feljelentéseket és az ügyek végén álló neveket.
A publicista szerint egyre nehezebb elfogadni, hogy miközben a kabinet több ezer milliárdos vagyonmozgásokról beszél, Orbán Viktor Amerikában futballmérkőzéseket néz, egykori miniszterei pedig sorra rendezik be a következő életüket.
Bruck kérdése egyszerű: mikor válik az elszámoltatás politikai ígéretből látható jogi folyamattá?
Áder János beszéde indította el a gondolatmenetet
A bejegyzés Áder János szerepléséből indul ki. A volt köztársasági elnök a Fidesz Sándor-palota előtt tartott tüntetésének vezérszónoka volt, miközben Orbán Viktor – bár napokon át mozgósított a rendezvényre – nem jelent meg.
Áder maga is azzal kezdte beszédét, hogy nyugdíjasként szívesebben pecázna. Ezután Sulyok Tamás eltávolítása ellen érvelt, és azt mondta: az államfő törvénysértés hiányában történő leváltása anarchikus helyzetet teremthet. (telex)
Bruck ebből azt a következtetést vonja le, hogy Áder aligha önként vállalta el a szerepet. Szerinte Orbán olyan információkkal rendelkezhet róla, amelyek miatt a volt államfő nem mondhatott nemet.
Erre azonban nincs nyilvánosan ismert bizonyíték. Az biztos, hogy Áder fellépett a Fidesz rendezvényén; az viszont már Bruck politikai értelmezése, hogy kényszerből tette. Egy politikai közösség korábbi államfője lojalitásból, meggyőződésből vagy személyes kapcsolat miatt is vállalhat beszédet – ehhez nem szükséges feltételezni, hogy titkokkal tartják sakkban.
A poszt iróniája ugyanakkor valós adatokra épül. Áder egy 720 négyzetméteres állami rezidenciát használ, amelynek újjáépítése korábbi adatok szerint közel egymilliárd forintba került. Magyar Péter közlése alapján az ingatlan fenntartása évente 21 millió forintjába kerül az államnak.
A volt államfő által vezetett Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány jelentős állami támogatásokban részesült. A 2026-os Planet Budapest rendezvénysorozat szervezésére nettó 7,055 milliárd forintos ajánlatot fogadtak el. Az alapítvány ugyanakkor visszautasította Magyar Péter korrupcióra utaló támadásait, és azt hangsúlyozta, hogy a támogatott rendezvényről korábban is nyilvánosan lehetett tudni.
Ruff Bálint sokkoló dolgokról beszélt – aztán Orbán nevénél megállt
Bruck bejegyzésének legerősebb része Ruff Bálint interjújáról szól.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter Dull Szabolcs műsorában azt mondta: az általa megismert iratok alapján 2016 után a kormányzás egyik legfontosabb célja bizonyos gazdasági körök gazdagítása lett. Beszélt olyan konstrukciókról, amelyekben az állam saját bankján keresztül finanszírozta stratégiai állami vállalatok magánkézbe kerülését, majd később ugyanettől a magáncégtől vásárolt szolgáltatásokat.
Ruff szerint a korábban titkosított kormányhatározatok jelentős része sem valódi nemzetbiztonsági ügyeket rejtett, hanem cégeknek és magánszereplőknek juttatott állami pénzeket. A miniszter napokon belüli feljelentéseket ígért, és azt mondta, sok korábbi döntéshozó felelőssége felmerülhet.
Dull Szabolcs ezután megkérdezte: Orbán Viktor ellen is lesz-e büntetőfeljelentés?
Ruff válasza ennyi volt:
„Ez nem az én dolgom.”
Bruck szerint ez kitérő válasz, és éles ellentétben áll Ruff választás éjszakáján elmondott, indulatos beszédével, amelyben még arról beszélt, hogy nem akarja elfelejteni az Orbán-rendszer által megalázott és tönkretett embereket.
A csalódottság érthető. A válasz azonban önmagában nem jelenti azt, hogy Ruff vagy a Tisza-kormány védené Orbánt.
Egy miniszter valóban nem döntheti el előre, hogy kit kell meggyanúsítani, letartóztatni vagy elítélni. A kormány dolga az iratok feltárása, az esetleges bizonyítékok megőrzése és a feljelentések megtétele. A nyomozásról és a vádemelésről az erre jogosult hatóságok döntenek, az ítélkezésben pedig a bírák nem utasíthatók.
Csakhogy Bruck kritikája nem feltétlenül arról szól, hogy Ruffnak kellene kimondania Orbán bűnösségét. Hanem arról, hogy a kormány még azt sem mondja ki világosan: talált-e olyan konkrét dokumentumot vagy döntést, amely a volt miniszterelnök személyes büntetőjogi felelősségét felvetheti.
Ez már valóban jogos közérdekű kérdés.
Nem elég azt mondani, hogy sokkoló, ami az iratokban van
A Tisza-kormány nehéz helyzetben van. Ha neveket mond bizonyítékok és kész feljelentések nélkül, politikai koncepciós eljárás látszatát keltheti. Ha viszont hónapokon át csak annyit közöl, hogy döbbenetes dolgokat talált, egy idő után saját támogatói is azt kérdezik majd: akkor hol vannak ezek a dolgok?
Ruff azt ígérte, hogy az átvilágításoknak napokon belül konkrét következményei lesznek. Ezzel maga a kormány tett vállalást, amelyet a nyilvánosság számon kérhet.
A hitelességhez nem szükséges, hogy valakit látványosan bilincsben vezessenek el. Szükség van viszont pontos ügylistákra, nyilvánosságra hozható szerződésekre, döntési láncokra, kárbecslésekre és világosan megfogalmazott feljelentésekre.
A választók nem előre megírt ítéleteket várnak, hanem azt, hogy végre lássák: mi történt a pénzükkel, ki készítette elő a döntéseket, ki írta alá őket, és ki részesült belőlük.
A publicista egy ponton Hitler felelősségéhez hasonlítja Orbán helyzetét. Érvelése szerint attól, hogy egy vezető személyes aláírása nem található meg minden döntés alatt, még nem feltétlenül kerülheti el a felelősségre vonást.
Az alapgondolat általánosságban igaz: a büntetőjogi felelősség bizonyításához nem minden esetben szükséges saját kezűleg aláírt parancs. Tanúvallomások, kommunikációk, utasítási láncok és más bizonyítékok együttesen is igazolhatnak egy döntéshozói szerepet.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!