Szijjártó a BYD vezetője lett, amelynek magyar beruházásait miniszterként ő egyengette. Magyar Péter jogi aggályokat emleget.
Szijjártó Péter lemondott parlamenti mandátumáról, és azonnal vezetői állást vállalt a kínai BYD-nál. Annál az autógyártónál, amelynek magyarországi terjeszkedését külgazdasági és külügyminiszterként személyesen jelentette be, tárgyalta végig és több tízmilliárd forintnyi állami segítséggel támogatta. Magyar Péter szerint a váltás morális és jogi kérdéseket is felvet. Jogsértésre egyelőre nincs nyilvános bizonyíték – a történet azonban szinte tankönyvi példája az úgynevezett forgóajtó-jelenségnek.
Szijjártó Péter szerdán közölte, hogy benyújtotta lemondását az országgyűlési képviselői mandátumáról, miután – saját megfogalmazása szerint – „rendkívül megtisztelő ajánlatot” kapott a világ egyik meghatározó vállalatától.
A volt külügyminiszter már július 15-től a BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik. A kínai társaság tájékoztatása szerint globális, nemzetközi pozíciót tölt be, és nem lesz tagja a magyarországi vállalatvezetésnek.
A bejelentés azért váltott ki azonnali politikai felháborodást, mert Szijjártó miniszterként éppen azoknak a beruházásoknak volt az egyik legfontosabb kormányzati arca, amelyekkel a BYD megvetette a lábát Magyarországon.
Magyar Péter szerint most derült ki, kinek az érdekét képviselte
Magyar Péter szerint a volt külügyminiszter új állása nem egyszerű karrierváltás. A miniszterelnök úgy fogalmazott: Szijjártó korábban is külföldi érdekeket képviselt, mostantól pedig ugyanazért a „munkáért” már nem a magyar adófizetők, hanem a tényleges munkáltatója fizeti.
Magyar azt állította, hogy Szijjártó külügyminiszterként jelentős magyar állami támogatásokat lobbizott ki a kínai cégnek. A kormányfő értelmezése szerint az új pozíció akár a korábbi segítségért adott „hálának” is tekinthető, és ezért morális, valamint jogi aggályokat vet fel.
Ezek súlyos politikai állítások. Egyelőre azonban nincs nyilvánosan ismert bizonyíték arra, hogy Szijjártó bármely korábbi kormányzati döntést egy későbbi állás reményében hozott volna meg, vagy hogy a BYD állásajánlata valamely támogatás ellenszolgáltatása lenne.
A munkavállalás ténye és időzítése önmagában nem bizonyít korrupciót. A kérdések felvetését azonban nehéz lenne alaptalannak nevezni.
Szijjártó tárgyalta végig a BYD érkezését
A BYD 2023 decemberében jelentette be, hogy Szegeden építi meg első európai személyautógyárát. Szijjártó akkor azt közölte, hogy a döntést 224 tárgyalási forduló előzte meg a vállalat és a magyar kormány között.
A volt miniszter a projektet a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházásának nevezte, és azt is bejelentette, hogy a kormány pénzügyi ösztönzőkkel segíti a gyár megépítését. A szegedi üzemhez nyújtott közvetlen állami támogatás pontos összege azonban máig nem került egyértelműen nyilvánosságra.
A gyár környezetében az állam közutakat, vasúti kapcsolatokat, vízügyi és energetikai infrastruktúrát is fejlesztett. A nyilvánosságra került kormányzati döntések és szerződések alapján az Átlátszó korábban úgy becsülte, hogy ezekre 120–130 milliárd forint közpénz mehetett el. Ez nem kizárólag a BYD-nak átutalt támogatás, hanem a gyár környezetében végrehajtott állami fejlesztések becsült összköltsége.
A vállalat budapesti európai központjához és kutatás-fejlesztési beruházásához további 20 milliárd forint állami támogatást biztosított az Orbán-kormány. A komáromi buszgyár 32 milliárdos bővítését pedig 3,1 milliárd forinttal támogatták. Ezeket a döntéseket szintén Szijjártó Péter jelentette be külgazdasági és külügyminiszterként.
Vagyis nem csupán arról van szó, hogy egy volt politikus egy véletlenszerű autóipari vállalatnál helyezkedett el. Szijjártó új munkáltatójával miniszterként éveken át közvetlenül tárgyalt, és a cég beruházásaihoz kapcsolódó állami szerepvállalás egyik legfontosabb képviselője volt.
Ennek neve van: forgóajtó
A nemzetközi korrupcióellenes szakirodalom forgóajtó-jelenségnek nevezi, amikor egy állami döntéshozó olyan magánvállalathoz kerül, amelynek működésére, támogatására vagy szabályozására korábbi tisztségében befolyása volt.
Ez nem feltétlenül jelent bűncselekményt. Egy volt miniszter tudása és nemzetközi kapcsolatrendszere piaci szempontból önmagában is értékes lehet. A helyzet azonban összeférhetetlenségi kockázatot teremt: felmerülhet a belső információk felhasználása, a korábbi kapcsolatok üzleti célú mozgósítása, illetve annak gyanúja, hogy a közhatalmi döntések és a későbbi magánkarrier között kapcsolat volt.
Az OECD szerint az ellenőrizetlen forgóajtó indokolatlan befolyáshoz, tisztességtelen üzleti előnyhöz és érdekkonfliktushoz vezethet. Ezért több ország lehűlési időt, bejelentési kötelezettséget, lobbizási tilalmat vagy bizonyos szakterületeken átmeneti munkavállalási korlátozást alkalmaz.
A szabályozás éppen az ilyen helyzeteket nem rendezi megfelelően
A jogi helyzet itt válik igazán érdekessé.
A magyar szabályozás a volt miniszterek számára nem ír elő általános, minden esetre kiterjedő lehűlési időt, amely megtiltaná, hogy távozásuk után röviddel olyan magánvállalatnál helyezkedjenek el, amellyel hivatali idejükben kapcsolatban álltak.
Az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete, a GRECO már korábban megállapította, hogy a magyar miniszterekre és más felső szintű kormányzati vezetőkre nem vonatkoznak megfelelő, hivataluk megszűnése utáni elhelyezkedési korlátozások. A szervezet szerint ezen a területen a magyar integritási szabályrendszer különösen gyenge. (Portal)
Ez azt jelenti, hogy Szijjártó állásvállalása a jelenleg nyilvánosan ismert információk alapján nem minősíthető automatikusan jogellenesnek. Ahhoz konkrétan bizonyítani kellene például, hogy hivatali döntést hozott egy ígért személyes előnyért, visszaélt bizalmas információval, vagy más büntetőjogilag értékelhető cselekményt követett el.
Ilyen bizonyíték egyelőre nem került nyilvánosságra.
A helyzet tehát elsősorban nem azt mutatja, hogy Szijjártó bizonyítottan megsértett egy szabályt. Sokkal inkább azt, hogy Magyarországon hiányzik az a szabály, amely más országokban eleve megakadályozná vagy független vizsgálathoz kötné az ilyen gyors átjárást.
Néhány kérdésre válaszolni kellene
A BYD-s kinevezés körül több olyan kérdés maradt, amelyre sem Szijjártó bejelentése, sem a vállalat eddigi közlése nem adott választ.
Nem ismert, mikor kezdődtek az állásról szóló egyeztetések. Nem tudni, milyen díjazásban részesül a volt miniszter, és azt sem, pontosan milyen feladatokat takar az „új üzletágak fejlesztése”. Az sem világos, milyen belső szabályok akadályozzák meg, hogy korábbi kormányzati információkat vagy személyes állami kapcsolatait a cég üzleti érdekeihez használja.
Az időzítés különösen kényelmetlen. Szijjártó alig néhány hónappal azután került a BYD nemzetközi vezetésébe, hogy megszűnt miniszteri megbízatása. A munkát pedig saját közlése szerint már a parlamenti lemondásának bejelentése napján megkezdte. (AP News)
Ez még mindig nem bizonyít jogsértést. A közbizalmat azonban nemcsak az rombolhatja, ha valami törvénytelen, hanem az is, ha úgy tűnik: egy közpénzből támogatott vállalat később jól fizető állással jutalmazza azt a politikust, aki a támogatások időszakában a kormány nevében tárgyalt vele.
Nem elég azt mondani, hogy minden törvényes
Szijjártó Péter új karrierje tökéletesen megmutatja a különbséget a jogszerűség és a közéleti tisztesség között.
Lehetséges, hogy a munkaszerződés minden hatályos magyar szabálynak megfelel. Ettől még jogos kérdés, hogy egy volt külgazdasági miniszter milyen gyorsan és milyen feltételekkel ülhet át egy olyan külföldi óriásvállalat vezetésébe, amelynek korábban jelentős állami segítséget biztosított a kormány.
A történet valódi jogi tanulsága egyelőre nem az, hogy Szijjártó bizonyíthatóan törvényt sértett. Hanem az, hogy a magyar törvények szinte semmit nem tesznek azért, hogy egy ilyen helyzet létre se jöhessen. A politikai kérdés pedig ennél is egyszerűbb: mikor kezdett el a volt miniszter a BYD jövőjéért dolgozni – és pontosan mikor fejezte be a magyar állam képviseletét?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
