Két palota és 34,2 milliárd egy alig ismert egyháznak – feljelentés lett az Orbán-kormány ortodox beruházásából.
Két értékes belvárosi ingatlant ingyen adott át az állam, majd az eredetileg 5,3 milliárd forintra tervezett támogatás 34,2 milliárdra emelkedett, a beruházás mégsem készült el. A Miniszterelnökség ezért feljelentést tett a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchátusának budapesti központja ügyében. Juszt László a történetet Iványi Gábor egyházának sorsával állította szembe – a kontraszt politikailag erős, de a számokat és a jogi helyzetet érdemes pontosan kezelni.
„Tudja valaki, hogy mi az a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus?”
– tette fel a kérdést Juszt László Facebook-bejegyzésében.
A kérdés nem véletlen. A szervezet neve a legtöbb magyar számára aligha ismerős, az elmúlt napokban mégis egy több tízmilliárdos állami beruházás miatt került a hírekbe.
Az új kormány július 9-én jelentette be, hogy feljelentést tesz a VIII. kerületi Múzeum utcában és Ötpacsirta utcában található ingatlanok fejlesztésére fordított állami pénzek ügyében. A kabinet közlése szerint a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi szervezetének szánt központ költsége az eredeti összeg többszörösére, 34,2 milliárd forintra emelkedett, miközben a beruházás még mindig nem fejeződött be.
A feljelentés ténye önmagában nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. Azt a nyomozó hatóságnak kell megállapítania, hogy a támogatások odaítélése, módosítása vagy felhasználása során történt-e jogsértés, és felmerül-e bárki büntetőjogi felelőssége.
Mi ez az egyházi szervezet?
A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus a keleti ortodox kereszténység egyik legfontosabb központja. A konstantinápolyi pátriárkát az ortodox világban hagyományosan „elsőnek az egyenlők között” tekintik, bár nem rendelkezik olyan központosított hatalommal, mint a római pápa a katolikus egyházban.
A magyarországi exarchátus a patriarchátus hazai szervezete. Saját tájékoztatása szerint magyar és görög hívek lelki ellátásával foglalkozik, de nem nemzeti egyházként működik. Hivatalos nyilvántartási számmal és adófelajánlások fogadására jogosító technikai számmal is rendelkezik.
Magyarországon több, egymástól szervezetileg különálló ortodox egyház működik. A konstantinápolyi exarchátust ezért valóban nem szabad összekeverni például a szerb, a román, a bolgár vagy az orosz ortodox egyházi szervezetekkel.
A hívek pontos jelenlegi száma nem ismert. A 2011-es népszámláláshoz kapcsolódó korábbi adatok 1701 követőt említettek, az új kormány szóvivői pedig ezer-kétezer fős hazai közösségről beszéltek. Ez azonban nem feltétlenül azonos a szervezet aktív, nyilvántartott tagságával.
Ingyen kapott két belvárosi ingatlant
A történet jóval a mostani feljelentés előtt kezdődött.
A magyar állam 2017-ben ingyenesen adta át az exarchátusnak a józsefvárosi Palotanegyedben található, Múzeum utcai Károlyi-palotát és a hozzá kapcsolódó Ötpacsirta utcai ingatlant. Az átadást törvény tette lehetővé, a szervezetnek pedig vállalnia kellett az épületek veszélytelenítését és egyházi, kulturális célú hasznosítását.
Fontos, hogy nem a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó, belvárosi Károlyi-palotáról van szó, hanem a VIII. kerületi Múzeum utcában álló, azonos nevű történelmi épületről.
A tervek szerint az ingatlanegyüttesben ortodox templom, egyházi hivatal, könyvtár, múzeum, szerzetesi terek, valamint egy dialógusközpont és lelkiségi, kulturális és tudományos akadémia működött volna. A projektet az Orbán-kormány 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé és kiemelten közérdekűvé nyilvánította.
2021 szeptemberében I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még az új ortodox templom alapkövét is elhelyezte.
Az 5,3 milliárdból 34,2 milliárd lett
A mostani kormányzati közlés szerint a beruházásra 2023-ban még 5,3 milliárd forintos támogatást biztosítottak. A költségek azonban több szerződésmódosítás után 34,2 milliárd forintra emelkedtek.
Ez több mint hatszoros növekedés.
A nyilvánosságra került információk alapján egyelőre nem ismert teljes részletességgel, hogy a költségnövekedésből mennyit indokolt az építőanyagok drágulása, a műemléki környezet, az eredeti tervek módosítása vagy előre nem látott műszaki probléma. Az sem világos, hogy a 34,2 milliárd forintból pontosan mennyit fizettek már ki, és mely munkák készültek el ténylegesen.
Éppen ezekre a kérdésekre kellene választ adnia a vizsgálatnak.
A Miniszterelnökség szerint a támogatási összeg „nehezen magyarázható módon” emelkedett, miközben a központ nem készült el. Ez azonban jelenleg a kormány álláspontja; a beruházó, az egyházi szervezet és a korábbi döntéshozók részletes magyarázata nélkül a felelősség nem állapítható meg.
Juszt László Iványi Gábor egyházával állította szembe az ügyet
Juszt László bejegyzésének politikailag legerősebb része nem maga az ortodox beruházás, hanem az összehasonlítás.
A publicista azt kérdezte: miközben erre az alig ismert egyházi projektre két ingatlan és több tízmilliárd forint jutott, miért kellett Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségének évekig küzdenie a finanszírozásért és az egyházi jogállásáért?
A MET 2011-ben, az új egyházügyi törvény következtében elveszítette korábbi státuszát. Az Emberi Jogok Európai Bírósága később jogsértést állapított meg, és hárommillió eurós kártérítést ítélt meg a közösségnek.
Iványi Gábor állítása szerint az állam további, több mint 15 milliárd forintnyi támogatással tartozik a MET-nek. Ezt az összeget ugyanakkor nem jogerős bírósági ítélet állapította meg teljes egészében: részben a közösség és támogatóinak számítása, illetve politikai követelése.
A két ügy ezért nem hasonlítható össze egyszerűen úgy, mintha ugyanazt a pénzt az egyik egyháztól elvették, majd a másiknak odaadták volna. Az ortodox projekt beruházási támogatásról és ingatlanfejlesztésről szól, a MET követelése pedig jórészt az elveszített egyházi státuszból és az ahhoz kapcsolódó közfeladat-finanszírozásból ered.
A politikai különbség azonban ettől még feltűnő.
Az Orbán-kormány az egyik, viszonylag kis létszámú egyházi közösség számára ingatlanokat és tízmilliárdos beruházást biztosított, miközben az Iványi Gábor vezette szervezet intézményei éveken át pénzügyi válsággal, hatósági eljárásokkal és finanszírozási vitákkal küzdöttek.
Miért lehetett ennyire fontos a konstantinápolyi kapcsolat?
Erre egyelőre nincs bizonyított válasz.
Juszt László a Türk Tanácsot, a kipcsak politikát és az Orbán-kormány keleti kapcsolatépítését is megemlítette, ám ezekből önmagában nem következik közvetlen kapcsolat a beruházással.
A Konstantinápolyi Patriarchátus nem orosz egyházi szervezet, sőt az ukrajnai ortodox egyház önállóságának elismerése miatt az elmúlt években súlyos konfliktusba került a Moszkvai Patriarchátussal. A magyar támogatás hátterében ezért nem lehet egyszerűen „oroszbarát” egyházpolitikát feltételezni.
Valószínűbb, hogy diplomáciai, egyházpolitikai, kulturális és reprezentációs szempontok egyszerre játszhattak szerepet. Hogy ezek indokolták-e a 34,2 milliárdos összeget, azt csak a szerződések, költségvetések és döntés-előkészítő iratok nyilvánosságra hozatala után lehet megítélni.
Most a számláknak és a szerződéseknek kell beszélniük
Az ügyben könnyű politikai ítéletet mondani: az egyik egyháznak palota és milliárdok jutottak, a másiknak végrehajtás, jogvita és pénzügyi ellehetetlenülés. A jogi kérdés ennél szűkebb, de nem kevésbé súlyos.
Ki és milyen számítások alapján emelte 5,3 milliárdról 34,2 milliárdra a támogatást? Pontosan mire költötték el a pénzt? Milyen munkák készültek el, és mit kapott érte az állam vagy a nyilvánosság? Volt-e megfelelő ellenőrzés, versenyeztetés és teljesítésigazolás?
A feljelentés ezekre még nem válasz. Csak a vizsgálat kezdete.
Egy alig ismert egyházi szervezet két belvárosi ingatlant és egy 34,2 milliárdosra duzzadt beruházást kapott, az építkezés mégsem készült el. Ezt már nem lehet pusztán felekezeti vagy diplomáciai gesztusként elintézni. Itt az ideje, hogy ne a politikusok, hanem a szerződések és a számlák mondják el, hová került a pénz.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!