Vége a vakon bemondott bérigényeknek: olyan jogot kaptak a magyar álláskeresők, ami alapjaiban írja át a fizetési tárgyalásokat.
„Bérigény megjelölésével várjuk a jelentkezést”
— ez a mondat az álláshirdetések egyik leggyakoribb, és a jelentkezők szemszögéből legidegesítőbb fordulata. Honnan tudja egy álláskereső, mennyit kérjen, ha a cég nem árulja el, mennyit szánt a pozícióra? Ennek a több évtizedes gyakorlatnak vet véget egy uniós irányelv, amelynek az átültetési határideje nemrég lejárt — Magyarországon viszont még semmilyen törvény nem született róla. Mutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban az álláskeresők és a munkavállalók számára.
Mi ez pontosan, és mikor lép életbe?
A 2023-ban elfogadott uniós bértranszparencia-irányelv (2023/970/EU) célja, hogy felszámolja a bérezés átláthatatlanságát, és megszüntesse a nemek közötti, indokolatlan bérkülönbségeket. A tagállamoknak 2026. június 7-ig kellett volna a saját, nemzeti jogrendjükbe átültetniük a szabályozást. Bár ez a határidő néhány hete lejárt, és Magyarország – sok más uniós országhoz hasonlóan – eddig nem fogadott el saját végrehajtó jogszabályt, ez nem jelenti azt, hogy a szabályok érvénytelenek lennének. Az uniós irányelvek szellemisége az átültetés hiányában is iránymutató, és a magyar jogalkotásnak előbb-utóbb pótolnia kell az elmaradást.
Mi változik az álláskeresők számára?
Ha az irányelv tartalma szerint alakul a hazai szabályozás is (ahogy azt a munkaügyi szakértők várják), néhány nagyon konkrét, kézzelfogható változás érkezik a munkaerőpiacra:
-
A munkáltatóknak kötelező lesz megadniuk a kezdő fizetést vagy a bérsávot — még az interjú előtt, vagy már magában az álláshirdetésben. Vagyis a „bérigény megjelölésével várjuk a jelentkezést” típusú, vaksötétben történő licitálás helyett a jelentkező már a pályázás pillanatában tisztában lesz az ajánlott összeggel.
-
Tilos lesz megkérdezni a korábbi fizetést. Ez egy kritikus részlet: az eddigi gyakorlatban a cégek HR-esei gyakran az előző fizetéshez igazították az ajánlatukat. Ha valaki alulfizetett volt egy korábbi helyen, ez a hátrány éveken át kísérte. Az új szabály ezt a káros láncolatot vágja el.
-
Nem lehet megtiltani, hogy a kollégákkal beszélj a fizetésről. Eddig a munkaszerződések zömében szerepelt olyan titoktartási záradék, amely szigorúan megtiltotta a bérekről szóló kommunikációt. Ezek a kikötések az irányelv értelmében semmisek lesznek.
-
Írásban kérhetsz tájékoztatást a saját béredről, és arról is, hogy mennyit keresnek átlagosan – nemek szerinti bontásban – azok, akik azonos vagy egyenértékű munkát végeznek a cégnél. Ez egy teljesen új jogosultság, amelyre eddig semmilyen formális eszköz nem állt rendelkezésre.
Mi történik, ha valaki bérdiszkriminációt szenved el?
Az irányelv egyik legerősebb fegyvere a bizonyítási teher megfordítása. Eddig annak kellett bizonyítania a hátrányos megkülönböztetést, aki azt állította — ami a gyakorlatban szinte lehetetlen küldetés volt, hiszen egy mezei munkavállalónak ritkán van hozzáférése a kollégái béradataihoz. Az új szabályok szerint, ha valaki bérdiszkriminációra panaszkodik, a munkáltatónak kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy nem történt jogsértés. Ha elbukja a pert, az elszenvedett hátrányért korlátlan összegű kártérítés járhat a dolgozónak.
Miért éppen most lett ez forró téma?
A magyarországi nemek közötti bérszakadék európai viszonylatban is kiemelkedően magas: a hivatalos statisztikák szerint hazánkban 17,5-17,8 százalékos a különbség a férfiak és nők átlagbére között, miközben az uniós átlag csupán 12 százalék.
Az új rendszer bevezet egy kötelező jelentési rendszert is (amely fokozatosan, 2027-től lép életbe a 100-250 főnél nagyobb vállalatoknál). Ha ez a jelentés feltárja, hogy egy cégnél egy munkavállalói kategórián belül 5 százaléknál nagyobb, nemi alapon nem indokolható bérkülönbség tátong, a munkáltatónak hat hónapon belül korrigálnia kell azt, ellenkező esetben közös bérértékelést kell lefolytatnia a munkavállalói képviseletekkel.
Mire kell figyelned, ha pont most keresel állást?
Amíg a magyar törvény nem születik meg, a hirdetések zöme még a régi beidegződések szerint fut — a cégek többsége kivárja, pontosan mire kötelezi majd őket a hazai jogszabály. Ugyanakkor néhány nagyobb, multinacionális háttérrel rendelkező vállalat már most, önkéntesen elkezdte feltüntetni a bérsávokat, hiszen ők uniós szinten, egységesen alkalmazzák a saját HR-folyamataikat.
Ha egy hirdetésben nem szerepel bérsáv, az állásinterjún nyugodtan rákérdezhetsz már most is — ez nem számít tolakodásnak, és a HR-esek is egyre inkább fel vannak készülve erre a kérdésre.
A munkaerőpiaci póker vége
Fontos tisztázni: a szabályozás nem azt jelenti, hogy mától bárki megnézheti, pontosan mennyi van a kollégája bérpapírján — a fizetések egyéni szinten továbbra is bizalmas, személyes adatok maradnak. Azt viszont garantálja, hogy végre megszűnik az az aszimmetrikus, egyenlőtlen helyzet, amelyben a munkáltató pontosan tudja, mennyi pénzt szán egy pozícióra, a jelentkező pedig vakon, az asztal alatt pókerezve próbálja kitalálni, mennyit merjen kérni. Ebben a találgatós játékban ugyanis szisztematikusan mindig a munkáltató járt jobban – ennek a korszaknak azonban most végérvényesen befellegzett.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!