Alapjaiban alakul át az ország: lezárult a történelmi Alaptörvény-módosítás egyeztetése. Megpecsételődött az államfő és Polt Péter sorsa: 60 ezer milliárdot hajtana be a kormány új szuperhivatala. Átrajzolják a magyar közjogi és politikai rendszert.
A Magyar Péter által meghirdetett „Tisztítótűz-művelet” keretében nemcsak Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása szűnik meg, de nyugdíjazzák a 70 év feletti alkotmánybírókat – köztük Polt Pétert is –, a parlamenti képviselők idejét pedig 12 évben maximalizálják. Ezzel párhuzamosan gőzerővel készül a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal felállítása, amely történelmi léptékű feladatot kapott:
az elmúlt húsz évben magánzsebekbe vándorolt, 60 ezer milliárd forintra becsült közvagyon felkutatását és visszaszerzését.
Történelmi nagytakarítás a közjogi méltóságoknál
A 24.hu információira hivatkozó Kontroll beszámolója szerint a kormány már meg is kezdte az Alaptörvény 17. módosításához beérkezett társadalmi vélemények értékelését. A javaslatcsomag a rendszerváltás óta nem látott mértékű, azonnali személyi és strukturális változásokat hoz az államigazgatás legfelsőbb szintjein.
A módosítás három legfőbb, azonnali hatályú pillére:
-
Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának azonnali megszüntetése.
-
A 70 év feletti alkotmánybírók – a tervezet név szerint is érinti Polt Pétert – kényszerű nyugdíjazása.
-
Az országgyűlési képviselők mandátumának szigorú, 12 éves korlátozása, amely a hivatásos, évtizedekig a parlamentben ülő politikai réteg felszámolását célozza.
60 ezer milliárd forint a célkeresztben: jön a vagyonvédelmi szuperhivatal
A hétfőn bejelentett „Tisztítótűz-művelet” másik, talán még fajsúlyosabb eleme a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal (NVVH) létrehozása, amelynek társadalmi egyeztetése még két napig tart. A kormányzati indoklás megdöbbentő számot közölt a hivatal felállításának szükségességéről: hivatalos becslések szerint az elmúlt két évtizedben nagyságrendileg 60 ezer milliárd forintnyi állami forrás vándorolt jogtalanul magánzsebekbe.
Az új szuperhivatal feladata nem kevesebb lesz, mint a közvagyonnal való törvényes gazdálkodás helyreállítása, a közpénzügyi korrupció és a vagyonkimentések feltárása. Kiemelt jogköröket kapnak a jogellenes vagyongyarapodások vizsgálatára és a szükséges eljárási – vélhetően büntetőjogi és vagyonelkobzási – intézkedések azonnali megindítására.
Mi a valódi tétje a Tisztítótűz-műveletnek?
Ha összerakjuk a mozaikdarabokat, tisztán látszik az új kormányzat hatalomtechnikai és elszámoltatási logikája: az Alaptörvény-módosítás és a vagyonvisszaszerző hivatal felállítása valójában egy precízen összehangolt, kétirányú hadművelet a korábbi elit gazdasági és jogi hátországának felszámolására.
Az intézményi oldalon a Tisza-kormány számára kritikus fontosságú volt a korábbi (NER) rendszerből örökölt közjogi fékek eltávolítása. Sulyok Tamás államfőként a törvények aláírásának megtagadásával vagy normakontrollal lassíthatta volna az új kormányzati gépezetet. Polt Péter – akit az elmúlt évtizedekben folyamatosan azzal vádoltak, hogy politikai pajzsként védte a kormánypárti politikusokat a nyomozások elől – és a lojálisnak tartott alkotmánybírók nyugdíjazása pedig épp a büntetőjogi elszámoltatás előtti utolsó jogi akadályokat bontja le.
Ezzel párhuzamosan a 12 éves mandátumkorlát egy olyan rendszerszintű garancia, amely megakadályozza az újabb érinthetetlen politikai hűbérbirtokok kialakulását. Ami pedig a 60 ezer milliárd forintot illeti: ez egy csillagászati, a teljes magyar éves GDP-t is megközelítő/meghaladó összeg. A Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal felállításával a kormány azt üzeni, hogy az elszámoltatás kilép a politikai retorika szintjéről, és egy dedikált, állami csúcsszerv kezdi meg a volt oligarchák, strómanok és politikai szereplők vagyonának szisztematikus, intézményesített átvilágítását és visszavételét.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!