Vége az ingyenességnek a hulladékudvarokban: júliustól fizetni kell a lakosságnak is a leadott sittért.
Súlyos költségnövekedéssel kell számolnia mindenkinek, aki idén nyáron lakásfelújításba vagy bontásba kezd. A MOHU Zrt. váratlan bejelentése értelmében július 1-jétől országosan megszűnik a lakosság számára eddig biztosított ingyenes építési-bontási hulladékleadási kvóta a szelektív udvarokban. A vállalat a döntést azzal indokolta, hogy a kkv-szektor és az építési vállalkozók tömegesen éltek vissza a magánszemélyeknek szánt kedvezménnyel, ami a rendszer fenntarthatóságát veszélyeztette. Mutatjuk, pontosan hány forintot kell fizetni kilónként, és hogyan működik majd az új számlázási rendszer.
Búcsú az 500 kilós ingyen kerettől: jön a fizetős rendszer
Az elmúlt években a lakossági szelektív hulladékgyűjtő udvarok egyik legnépszerűbb, kifejezetten magánszemélyeket célzó szolgáltatása volt a dedikált „sitt-kvóta”. Ingatlanonként évente maximum 500 kilogramm építési-bontási törmeléket lehetett díjmentesen lerakni. Ez a volumen ugyan egy teljes házépítéshez elenyésző, de egy átlagos fürdőszoba-felújítás vagy kisebb bontási munka maradékának eltüntetésére tökéletesen elegendő volt.
Július elsejével ez a kényelem végleg megszűnik. Az építési-bontási hulladékot (a köznyelvben sittet) kizárólag térítés ellenében veszik át a jövőben. Van azonban egy pozitív hozadéka is a változásnak: az ingyenességgel együtt a mennyiségi korlátozást is eltörlik, így a fizetőképes lakosok korlátlanul hordhatják a törmeléket az udvarokba.
Matek a mérlegen: 36 forint kilónként
A MOHU tájékoztatása alapján az új rendszerben az építési-bontási hulladék átvételi díja egységesen 36 forint/kilogramm lesz.
Ez a gyakorlatba átültetve azt jelenti, hogy aki eddig maximálisan kihasználta a díjmentes évi 500 kilogrammos keretét, annak júliustól pontosan 18 ezer forintot kell fizetnie ugyanekkora mennyiség leadásáért.
A szigorítás a szakmai besorolás szerint két konkrét hulladéktípust érint:
-
A kevert építési-bontási hulladékokat (HAK 17 09 04).
-
A tiszta beton, tégla, cserép és kerámia frakciókat, vagy azok keverékét (HAK 17 01 07).
A feketegazdaság vágta el a lakosság kedvezményét
A MOHU lépése mögött egy tipikus hazai gazdasági anomália, a céges visszaélések tömeges elharapózása áll. A hulladékkoncessziós vállalat indoklása rámutat a rendszer eddigi legnagyobb kiskapujára: az ingyenes kvótát eredetileg a magánszemélyek illegális szemetelésének (például az erdőszéli sittlerakásnak) a visszaszorítására hozták létre. Azonban az építőipari vállalkozások és a „számla nélküli” felújító brigádok hamar rájöttek, hogy a megrendelők – vagy a stróman magánszemélyek – adatait és kvótáit felhasználva ingyenesen szabadulhatnak meg az ipari mennyiségű törmeléktől, megspórolva ezzel a hivatalos lerakók tonnánkénti komoly költségét.
A vállalat szerint ez a gyakorlat már a hulladékudvarok alapvető fenntarthatóságát és logisztikáját lehetetlenítette el. A most bevezetett 36 forintos kilónkénti díj a MOHU szerint önköltséges: kizárólag a hulladékhoz kapcsolódó gyűjtés, tárolás, szállítás és kezelés valós kiadásait fedezi. A díj bevezetése várhatóan kettős hatással jár majd: egyrészt visszaszorítja a céges ügyeskedést a lakossági udvarokban, másrészt viszont szakértők attól tartanak, hogy a költségek növekedése ismét felerősítheti az illegális hulladéklerakást az ország eldugottabb részein.
Így zajlik majd az ügymenet júliustól
A fizetős rendszer ellenére a szolgáltatás továbbra is szigorúan csak lakossági ügyfelek számára lesz elérhető. A leadás menete a következőképpen szigorodik:
-
Az azonosításhoz elengedhetetlen a személyi igazolvány és a lakcímkártya bemutatása.
-
Meghatalmazással már nem lehet eljárni, ezzel is szűrve a mások nevében sittet hordó vállalkozókat.
-
A leadást követően nem a helyszínen kell készpénzben fizetni: a MOHU utólag postázza a számlát a leadott súly alapján, amelyet átutalással vagy csekken kell majd kiegyenlíteni.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!