Az Ellenszél ingyenes, és az is marad!

2016 óta írjuk meg a velős igazságot. Rád is szükség van! Segítenél? Itt tudod támogatni az Ellenszél küldetését:

Támogatom

Világraszóló zenei szenzáció: Titkos szerelmes levélként azonosítottak egy eddig ismeretlen Bartók-kéziratot

Világraszóló zenei szenzáció: Titkos szerelmes levélként azonosítottak egy eddig ismeretlen Bartók-kéziratot

Világraszóló zenei szenzáció: Titkos szerelmes levélként azonosítottak egy eddig ismeretlen Bartók-kéziratot.

Kivételes, az életben talán csak egyszer adódó pillanatot élt át Bősze Ádám: a neves antikvárius egy eddig teljesen ismeretlen Bartók Béla-kompozíciót tárt a nyilvánosság elé. A különleges kottalap nem csupán egy zenei újdonság, hanem egy intim, több mint százéves szerelmi vallomás is.

A Facebookon bejelentett hír igazi csemege a magyar és a nemzetközi kultúrtörténet rajongóinak. Bősze Ádám Zenei Antikváriumában egy olyan dokumentum bukkant fel, amelynek létezéséről eddig a szakma sem tudott.

Rejtőzködő kincs egy spanyol árverésen

A felbecsülhetetlen értékű dokumentum története filmbe illő: egy spanyolországi árverésen bukkant fel, ahol a hozzá nem értés miatt hibás megjelöléssel, csupán egy egyszerű „zenei albumlapként” kínálták eladásra. Bősze Ádám még 2024-ben vásárolta meg a kéziratot, és egészen mostanáig a legnagyobb titokban tartotta, nem tárta a szélesebb nyilvánosság elé.

Bár a kottalapon nem szerepel aláírás, a hitelességéhez nem fér kétség. Vikárius László, a budapesti Bartók Archívum vezetője is megvizsgálta a leletet, és megállapította, hogy az eredeti, sőt, véleménye szerint a kézirat a magyar kultúrörökség pótolhatatlan része.

„Így ni!” – Egy zenei szerelmes levél anatómiája

De mi is teszi ennyire különlegessé ezt a kottalapot? A bejegyzésből kiderül, hogy a mű valójában egy szívhez szóló, intim üzenet.

  • A darabot Bartók Béla 1907. október 1-jén írta.

  • A címzett nem más volt, mint a zeneszerző akkori szerelme, Geyer Stefi hegedűművész.

  • Az előzmény egy szeptember 29-i levél volt, amelyben Geyer egy dallamot küldött Bartóknak azzal a kérdéssel: „ezt hogyan harmonizálná meg?” (vagyis hogyan öltöztetné fel további hangokkal az önmagában álló melódiát).

  • A zeneszerző válasza pimasz, mégis végtelenül bájos volt: a kézirat elejére sommásan csak annyit írt: „Így ni!”.

A kompozíció tele van rejtett érzelmekkel. A tempómegjelölés Adagio molto (nagyon lassan), ám az első sor alatt ott lapul a folytatás: con molto espressione, amoroso – ami azt jelenti, „mély kifejezéssel, szerelmesen”. A fiatal komponista a darabban négy külön szakaszt is megjelölt, ahol felbukkan az úgynevezett „Geyer Stefi-motívum”. Ez ugyanaz a szerelmi üzenetet hordozó vezérdallam, amely a művésznőnek dedikált korai hegedűversenyben is hallható.

A történelem, amely a padlásokon és aukciókon hever

Ez az eset tökéletesen rávilágít arra, miért olyan varázslatos az antikváriusok és levéltárosok munkája. Gondoljunk bele: egy zseni legbensőségesebb, szerelmes gondolatai évtizedeken át kallódtak a világban, míg végül egy spanyolországi árverésen, hibásan felcímkézve, filléres apróságként vártak a sorsukra.

Bősze Ádám felfedezése nemcsak Bartók életművét gazdagítja egy újabb, rendkívül személyes darabbal, hanem emlékeztet minket arra is, hogy a magyar kultúrtörténet még mindig tartogat elképesztő, felfedezésre váró meglepetéseket. Kíváncsian várjuk, mikor csendül fel először koncertteremben ez a közel 120 évig rejtőzködő, szerelmes melódia!


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...