Titkos bunkerek és menekülés Dél-Amerikába: a Szilícium-völgy elitje már tud valamit, amit mi nem?
A tech-milliárdosok csendben a legrosszabb forgatókönyvre készülnek. Peter Thiel, a Palantir alapítója és az amerikai politika egyik legbefolyásosabb háttérembere gőzerővel építi ki a „B-tervét” Dél-Amerikában. Az irónia fájdalmas: azok a szupergazdagok, akik az általuk terjesztett mesterséges intelligenciával és tömeges megfigyeléssel fenekestül felforgatják a társadalmunkat, most a világ végére menekülnek a saját alkotásaik lehetséges következményei elől.
A New York Times friss tényfeltárása szerint Peter Thiel nem bízik a véletlenben. A tech-mágnás – aki már eddig is rendelkezett új-zélandi állampolgársággal és máltai útlevéllel – mintegy 12 millió dollárért vásárolt magának egy exkluzív ingatlant Buenos Aires egyik legdrágább negyedében, miközben a pletykák szerint a szomszédos Uruguayban is titokban felvásárolt egy telket, amelyen a spekulációk szerint egy bunker épülhet.
De vajon miért éppen Dél-Amerika, és miért pont most?
Az atomháború és a „B-terv”
A milliárdos köreiben mozgó Martin Varsavsky spanyol-argentin vállalkozó az argentin Mendoza városában már fel is épített egy tanyát, amelyet nyíltan egy esetleges harmadik világháború potenciális menedékhelyének tekint. A Szilícium-völgy elitjében tartja magát az az elmélet, hogy ha az északi féltekét egy atomháború a földdel tenné egyenlővé, Dél-Amerika déli része szinte teljesen érintetlen maradna.
Argentína ráadásul tökéletes játszótérnek tűnik számukra: egy súlyos gazdasági válságokkal küzdő állam, amelynek jelenlegi vezetése kifejezetten barátságos a szélsőségesen szabadpiaci, a jogállamiságot sokszor nyűgnek tekintő libertárius eszmékkel.
A csúcsra járatott cinizmus
Thiel viselkedése tökéletes lenyomata a modern technológiai elit erkölcsi csődjének. Számukra a nemzetállam nem egy közösség, amelyért felelősséggel tartoznak, hanem egy puszta szolgáltató. Ha az „ár-érték arány” romlik, egyszerűen továbbállnak.
A képmutatás egészen elképesztő szintet üt meg:
-
Félelem vs. Üzlet: Thiel a luxusvacsorákon egy fenyegető, totalitárius világkormányról és az állami kontrollról filozofál. Közben az általa alapított Palantir-csoport fő részvényeseként pontosan a tömeges megfigyelésből és az állami kém-apparátusok kiszolgálásából keres milliárdokat.
-
Pusztítás és menekülés: Kockázati tőkéssént olyan AI-vállalatokba fektet, amelyek milliók munkahelyét és jövőjét forgatják fel radikálisan. Ám ahelyett, hogy segítene kezelni az algoritmusok okozta társadalmi megosztottságot, inkább biztonságos távolságba költözik a lángoló raktár mellől.
Valójában a népharag elől menekülnek?
David Futrelle független amerikai újságíró a Washington Postban megjelent cikkében rávilágított egy történelmi, sötét párhuzamra. Emlékeztetett rá, hogy Dél-Amerika történelmileg mindig is mágnesként vonzotta az északi félteke azon lakóit, akik menekülni akartak a tetteik következményei elől – utalva a második világháború után Argentínába menekülő náci háborús bűnösökre.
Futrelle szerint Thiel megérzett valamit. Nem feltétlenül egy atomháborútól tart, hanem a társadalmi robbanástól. Az amerikai közvélemény ugyanis egyre dühösebb a milliárdosokra:
-
Az amerikaiak 80 százaléka szerint a gazdagok túl nagy politikai hatalommal bírnak.
-
A társadalom 70 százaléka támogatna egy speciális, milliárdosokra kivetett adót.
-
A többség egyetért abban, hogy egyetlen embernek sem lenne szabad 10 milliárd dollárnál nagyobb vagyont felhalmoznia.
Vezérigazgatók az államok élén: egy sötét ideológia
Peter Thielt a baloldali sajtó gyakran egyszerűen csak „szélsőjobboldalinak” bélyegzi, de a valóság ennél sokkal ijesztőbb. A politológusok inkább a neo-reakcionárius vagy az autoriter techno-libertárius címkéket használják rá.
Bár a hagyományos, rasszista szélsőjobboldaltól sok ponton eltér a gondolkodása, a demokratikus intézményeket ő is mélyen megveti. Thiel és a köreihez tartozó gondolkodók (mint például a mozgalmat alapító Curtis Yarvin, akinek eszméivel Elon Musk is szimpatizál) nyíltan elutasítják azt az alapelvet, miszerint minden embert egyenlőként kell kezelni.
A jövőképük egy olyan autokratikus társadalom, ahol az államokat nem választott politikusok, hanem a technológiai vállalatokhoz hasonlóan teljhatalmú vezérigazgatók (CEO-k) irányítják. Sokat elárul, hogy Thiel nemcsak passzív megfigyelője ennek a folyamatnak: az amerikai jobboldal egyik legnagyobb finanszírozójaként ő volt a politikai keresztapja annak a J.D. Vance-nek is, aki ma az Egyesült Államok alelnöke.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!