Von der Leyen beszéde után Juszt László a magyar csúcsvezetők azonnali lemondását követeli.
Új korszak és új megállapodások körvonalazódnak Magyarország és az Európai Unió között, amelynek részleteiről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tartott beszédet. Juszt László újságíró a közösségi oldalán ízekre szedte az elhangzottakat. A Magyar Péter vezette kormányzat által vállalt uniós feltételeket sorra véve arra a következtetésre jutott: a korábbi rendszer kulcsfiguráinak hazafias kötelessége lenne az azonnali lemondás.
Juszt László bejegyzésében pontról pontra haladt végig az uniós bizottság elnökének beszédén, szembesítve az abban elhangzott elvárásokat és vállalásokat a hivatalban lévő magyar állami vezetők eddigi tevékenységével. Mint posztja elején megjegyezte:
„Joggal elvárható lenne néhány fő hivatalnoktól, akik eddig nem az alábbiakat képviselték, hogy a haza érdekében maguktól távozzanak.”
Az Európai Ügyészség és a közbeszerzések: üzenet Poltnak és Rigónak
Az újságíró felidézte von der Leyen szavait, miszerint „a Magyarország által vállalt strukturális reformok elengedhetetlenek a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni hatékony fellépéshez”, és kiemelte azt a sorsdöntő lépést, hogy hazánk végül csatlakozik az Európai Ügyészséghez az uniós források védelme érdekében. Ezzel kapcsolatban Juszt kíméletlenül fogalmazott a korábbi legfőbb ügyésszel szemben:
„Ennek harcos ellenzője volt az ex főügyész – jelenleg alkotmánybíró Polt Péter. Ha van egy fikarcnyi önbecsülése – visszavonul.”
Szintén éles kritikával illette Rigó Csaba Balázst, a Gazdasági és Versenyhivatal elnökét. Von der Leyen ugyanis a közbeszerzési törvény felülvizsgálatát is megemlítette a csalások visszaszorítása céljából, amiről Juszt megjegyezte: a hivatal vezetője ezt korábban „nem tekintette feladatának”.
Költségvetési mulasztások és alapvető jogok: Windisch és Sulyok a célkeresztben
Az uniós források elköltésével kapcsolatban von der Leyen kulcsfontosságú ágazatokat (energia, lakhatás, közlekedés, kis- és középvállalkozások) nevezett meg. Juszt László szerint ezen a ponton az Állami Számvevőszék elnökének lenne oka a távozásra, ugyanis Windisch László volt az, aki „ezen területek felületes és nem egyszer elsumákolt disznóságairól mulasztott el vizsgálatokat indítani”.
Az alapvető jogok és az akadémiai szabadság védelmének kapcsán a köztársasági elnököt vette elő az újságíró. Úgy véli, Sulyok Tamás távozása azért „jogos igény”, mert államfőként az alapvető jogok kérdésével „még érintőlegesen sem mert foglalkozni”.
Az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem vezetői sem úszták meg
Az új uniós megállapodás kitér az összeférhetetlenségi és integritási szabályokat kezelő jogszabályokra is. Juszt az igazságszolgáltatás csúcsvezetőit tette felelőssé a korábbi állapotokért, mondván: ezekre a problémákra „nem hívta fel a figyelmet a Kúria – amúgy szabálytalanul kinevezett – elnöke, Varga Zs. András, s szó nélkül hagyta Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke is.”
A gyermekvédelmi törvény szigorításával és a jó irányba tett lépésekkel kapcsolatban az új legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint is megkapta a magáét. A posztíró szerint tőle nem várhatjuk el a jó irányt, hiszen „szó nélkül vette tudomásul a bukott igazságügyi miniszter kijelentését, hogy nincsen kiskorú érintettje a Szőlő utcai ügynek.”
Irodalmi záróakkord a hallgatásról
Zárásként az újságíró a magyar irodalom két ikonikus idézetét küldte azoknak a megnevezett vezetőknek, akik esetleg úgy érzik, hogy semmi rosszat nem tettek a hivatali idejük alatt:
-
„Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat.” (József Attila: Ars poetica)
-
„Vétkesek közt cinkos, aki néma.” (Babits Mihály: Jónás könyve)
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
