Súlyosbodik a kongói ebolajárvány: diplomáciai feszültséget okozott az amerikaiak kimenekítési terve.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén pusztító ebolajárvány terjedésének sebessége és mértéke egyre nagyobb aggodalommal tölti el a globális egészségügyi szakértőket. Bár a vírus nem cseppfertőzéssel terjed, a térség sajátosságai miatt rendkívül nehéz megállítani, a jelenleg fertőző Bundibugyo törzs ellen pedig még nincs emberen tesztelt ellenszérum.
A korábbi híradások után a nemzetközi sajtóban újabb részletek láttak napvilágot a közép-afrikai ebolajárványról. Miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május közepén közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett, a jelentések szerint mintegy 1000 megbetegedést és több száz halálos áldozatot regisztráltak. A jelenlegi krízist a vírus úgynevezett Bundibugyo nevű fajtája okozza.
Miért terjed ilyen gyorsan a fertőzés?
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint a kongói járvány terjedésének sebessége és léptéke elsősorban azért ad okot aggodalomra, mert a térségben fegyveres konfliktusok nehezítik a védekezést. Emellett a gócpont egy kiterjedt bányászati övezetben található, ahol rendkívül magas a lakosság fluktuációja, ami jelentősen felgyorsítja a vírus továbbadását a távolabbi régiók vagy akár a szomszédos országok felé.
Az ebola szerencsére nem légúti vírus, így nem terjed nagy távolságokra a levegőben. Kifejezetten könnyen átadható azonban:
-
Vér, nyál és egyéb testnedvek útján.
-
Fertőzött felületek érintésével.
-
Az áldozatok holttestének kezelése és a hagyományos temetkezési rituálék során.
A betegség vérzéses lázat okoz, és a vérerek roncsolásával súlyosan károsítja a létfontosságú szerveket. A korai tünetek közé tartozik a hirtelen felszökő láz, a fejfájás, a torokfájás, a krónikus fáradtság és az izomfájdalom.
Diplomáciai feszültség az amerikai betegek körül
Miközben a globális egészségügyi dolgozók versenyt futnak az idővel, komoly diplomáciai vitát váltott ki a Trump-adminisztráció legújabb intézkedése. Washington úgy döntött, hogy a vírusnak kitett, de még tünetmentes amerikai állampolgárokat egy kenyai karanténlétesítménybe küldi – egy olyan országba, ahol jelenleg egyetlen ebolás esetet sem regisztráltak.
A lépés komoly ellenállásba ütközött: egy kenyai bíróság elrendelte a terv ideiglenes felfüggesztését. Egy amerikai kormánytisztviselő pénteken úgy nyilatkozott, hogy továbbra is egyeztetnek a kenyai kormánnyal a létesítmény ügyében. A Fehér Ház korábban tisztázta: ha az amerikaiak megfertőződnek és orvosi ellátásra szorulnak, nem az Egyesült Államokba, hanem Európába szállítják őket. Egy Ituri tartományban megfertőződött amerikai sebészt például Németországba evakuáltak kezelésre.
Nincs ellenszer a Bundibugyo ellen
A WHO tájékoztatása szerint a jelenleg pusztító Bundibugyo vírus ellen egyelőre sem védőoltás, sem specifikus kezelés nem létezik. Bár két potenciális vakcinajelölt is fejlesztés alatt áll, egyik sem tart még abban a fázisban, hogy embereken tesztelhessék.
A betegséget okozó ebolavírusnak négy, emberre veszélyes fajtája ismert. A mostani törzset alig 20 éve fedezték fel Nyugat-Ugandában, és a mostani mindössze a harmadik azonosított járvány, amelyet ez a típus okoz. A szakértők szerint a vírus eredeti hordozói az afrikai gyümölcsdenevérek lehetnek.
(A világ eddigi leghalálosabb ebolajárványa 2014-ben pusztított Nyugat-Afrikában, ahol a leggyakoribb és leghalálosabb Zaire-törzs több mint 11 300 emberéletet követelt, és közel két évbe telt a megfékezése.)
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!