Újabb dúsgazdag ország csatlakozhat az EU-hoz.
A Financial Times brit napilap keddi számában jelent meg egy interjú, amelyben Espen Barth Eide norvég külügyminiszter kijelentette, hogy a jelenlegi globális helyzetben fontolóra kell venniük Norvégia EU-csatlakozását. Bár Oslo a korábbi évtizedek kedvezőbb környezetében két népszavazáson is elutasította a belépést, a miniszter szerint a mostani „megőrült világban” újra kell gondolniuk az unióhoz fűződő viszonyukat.
Gazdasági kényszer és a „szerszámosláda”
Norvégia jelenleg is tagja az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), amelyet vele együtt az EU, Izland és Liechtenstein alkot, ezáltal pedig részese az unió egységes belső piacának. A külügyminiszter azonban rámutatott a jelenlegi rendszer hátrányaira: Oslónak semmi beleszólása nincs például azokban a kereskedelmi tárgyalásokba, amelyeket az Európai Bizottság folytat a tagországok nevében a külső partnerekkel.
Espen Barth Eide hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal és Kínával kapcsolatos fejlemények miatt az EU most olyan eszközöket vesz elő a szerszámosládából, amelyeket eddig nemigen használt, és amelyekhez Norvégiának nincs hozzáférése. A tárcavezető szerint őszintén be kell látniuk, hogy az ország nehezebb helyzetbe került, és az EU-nak pontosan azok az elemei válnak most az eddigieknél is fontosabbá, amelyekhez Norvégia nem csatlakozott.
Traumatikus múlt: családokat szakított szét a kérdés
A teljes jogú csatlakozás gondolata egyáltalán nem új keletű, de a múltban rendkívül fájdalmas, mély társadalmi vitákat szült a skandináv államban.
-
Az 1972-ben tartott referendumon a választók 53,5 százaléka utasította el a belépést az akkori Európai Gazdasági Közösségbe (EGK).
-
Az 1994-es szavazáson a résztvevők 52,2 százaléka mondott nemet a csatlakozásra.
A miniszter felidézte, hogy az elutasítás mindkét alkalommal jórészt a halászat és a mezőgazdaság kérdése miatt történt. A téma azonban olyan mélységesen megosztotta a társadalmat, hogy házasságok bomlottak fel, családok estek szét, és sok norvég állampolgár poszttraumás stressz-szindrómában (PTSD) szenvedett a viták után.
Izland mutathatja meg az utat
A norvég döntést nagyban befolyásolhatja egy szomszédos szigetország lépése is. Espen Barth Eide elmondta, hogy szorosan figyelemmel követik azt a népszavazást, amelyet Izlandon tartanak majd augusztusban. A referendum témája a 2013 óta felfüggesztett EU-csatlakozási tárgyalások újraindítása lesz. A norvég külügyminiszter úgy véli, ha Izlandnak sikerül a halászat terén jó feltételeket elérnie az unióval, az Norvégiában is hatással lehet a hangulatra.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!