Magyar Péter olyat tett, amire évtizedek óta nem volt példa.
Hivatalosan is új korszaka kezdődött a magyar politikának. A parlament alakuló ülésén letette az esküjét az új miniszterelnök, de aki egy unalmas, protokolláris köszönetnyilvánításra számított, annak hatalmasat kellett csalódnia. Az első hivatalos beszéd kőkemény szembesítést, egy példátlan felszólítást és egy olyan bocsánatkérés-sorozatot hozott, amitől még a kint ünneplő tömeg is megdöbbent.
A számok nyelvén a dolog gyorsan lezajlott: az Országgyűlés 140 igen szavazattal, 54 nem és 1 tartózkodás mellett választotta meg Magyar Pétert Magyarország új miniszterelnökének. A gratulációk (köztük a korábbi barát, Gulyás Gergely kézfogása) után azonban a frissen beiktatott kormányfő a mikrofonhoz lépett, és azonnal világossá tette: nem fog finomkodni.
A beszéd legfeszültebb pillanata egyértelműen az volt, amikor a miniszterelnök rátért a közjogi intézmények felelősségére. Kijelentette, hogy ezek a szervek az elmúlt rendszer politikai kiszolgálóivá váltak, és kiüresítették a fékek és ellensúlyok rendszerét. És itt jött a csavar: Magyar egyenesen a páholyában ülő államfőhöz fordult.
Kíméletlen iróniával vágta Sulyok Tamás fejéhez a délelőtti, jogállamiságért aggódó beszédét, emlékeztetve rá, hogy ez a probléma az elmúlt két évben valahogy nem jutott az elnök eszébe. A miniszterelnök gyávának nevezte azokat, akik nem képesek a nemzeti egységet képviselni, majd nyíltan, a teljes Országgyűlés és az ország nyilvánossága előtt felszólította az államfőt:
„Ideje távozni emelt fővel, amíg még lehet.”
A kormányfő május 31-ig adott határidőt a közjogi méltóságoknak (élükön Sulyokkal) a lemondásra. A helyszíni beszámolók szerint az államfő mindezt egy fagyos mosollyal az arcán hallgatta végig.
A hiányzó nevek és az elszámoltatás
A miniszterelnök külön kitért azokra, akik nem voltak jelen a teremben. Szimbolikusnak nevezte, hogy a korszak két névadója, Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc nem ülnek a padsorokban. Szerinte ők nem egyszerűen politikailag, hanem erkölcsileg is megbuktak, a távolmaradásuk pedig a következmények nélküli hatalomgyakorlás utolsó, gyáva látlelete.
A beszéd másik csúcspontja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozásának bejelentése volt. Az új, autonóm intézmény feladata az elmúlt húsz év (köztük a tao-rendszer, a magántőkealapok és a túlárazások) felderítése lesz. Amikor a miniszterelnök kimondta, hogy „aki azt hiszi, hogy politikai kapcsolat vagy régi hatalmi védelem felmentést adhat a következmények alól, az súlyosan téved”, a Kossuth téren ünneplő tömeg úgy robbant fel a lelkesedéstől, mintha a válogatott lőtt volna gólt.
Bocsánatkérés a nemzet nevében
Magyar Péter – már hivatalosan is felesküdött miniszterelnökként – olyat tett, amire évtizedek óta nem volt példa: bocsánatot kért az állam nevében.
Bocsánatot kért a bicskei áldozatoktól, a megbélyegzett tanároktól, újságíróktól, civilektől, és mindenkitől, akinek az életét megmérgezte a mesterséges félelemkeltés és az állami gyűlöletpolitika. A felszólalást szinte az egész terem (a fideszes padsorokat leszámítva) kitörő vastapssal fogadta.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!