Tényleg az állam fizethet a dolgozóknak? Egy izgalmas forgatókönyv a Tisza bejelentése mögött

Tényleg az állam fizethet a dolgozóknak? Egy izgalmas forgatókönyv a Tisza nagy bejelentése mögött.

A Tisza Párt gazdasági programjának egyik leghangzatosabb ígérete, hogy a közepes (medián) bér alatt keresők számára csökkentik a személyi jövedelemadót (szja). Kapitány István leendő gazdasági miniszter megfogalmazása szerint ez az adócsökkentés a mediánbér alatt „mindenkit” érinteni fog.

Ezzel a kijelentéssel azonban van egy apró matematikai és logikai bökkenő: a magyar társadalomban rengetegen vannak, akik jelenleg egyetlen forint személyi jövedelemadót sem fizetnek. Ha az ő adójukat is tovább csökkentik, azzal gyakorlatilag belépünk a negatív jövedelemadózás területére. De mit is jelent ez pontosan, és mennyire reális a hazai viszonyok között?

Mi az a negatív jövedelemadó?

A negatív jövedelemadó (Negative Income Tax – NIT) egy létező, jól ismert közgazdasági modell, amelyet eredetileg arra találtak ki, hogy a szociális segélyezést és az adórendszert egyetlen, egyszerűsített rendszerben vonják össze.

Hogyan működik a hagyományos adózás?

Keresel egy bizonyos összeget (bruttó), ebből az állam levon egy bizonyos százalékot, és a maradékot kapod meg (nettó). Minél többet keresel, annál többet fizetsz (vagy legalábbis azonos arányt, mint a magyar 15%-os egykulcsos rendszerben).

Hogyan működik a negatív jövedelemadó?

A rendszer kijelöl egy jövedelmi küszöböt.

• Ha e küszöb felett keresel, akkor hagyományos módon adót fizetsz az államnak.

• Ha viszont e küszöb alatt keresel, akkor nem az állam von le tőled pénzt, hanem az állam fizet neked. Gyakorlatilag kiegészítik a fizetésedet egy meghatározott minimumszintre.

Egy egyszerűsített példa:

Tegyük fel, hogy a küszöb 300 000 forint, a negatív adókulcs pedig 50%.

• Ha te csak 200 000 forintot keresel, akkor 100 000 forinttal vagy a küszöb alatt.

• Az állam ennek a 100 000 forintnak az 50%-át, azaz 50 000 forintot jóváír neked.

• Így a végén 250 000 forintot vihetsz haza.

A modell célja, hogy senki ne essen a mélyszegénységbe, de továbbra is megérje dolgozni (hiszen ha többet dolgozol, a saját kereseted nő, az állami pótlék pedig fokozatosan csökken, nem pedig hirtelen veszik el, mint a hagyományos segélyeknél).

Miért lenne paradoxon ezt most bevezetni Magyarországon?

A „mindenkinek csökken az adója” ígéret azért ütközik falba, mert a jelenlegi magyar adórendszerben egy hatalmas tömeg eleve 0%-os szja-t fizet. Ide tartoznak:

• A 25 év alatti munkavállalók.

• A 30 év alatti édesanyák.

• A 3 vagy 4 gyermeket nevelő anyák.

• A 40 év alatti (és hamarosan az 50 év alatti) kétgyermekes anyák.

• Azok a családosok, akik a családi adókedvezménnyel teljesen lenullázzák az adóalapjukat.

Ha a Tisza Párt ígérete szó szerint értendő, és rajtuk is „könnyíteni” akarnak, akkor esetükben a 0%-ból mínuszba kellene menni. Vagyis az államnak havonta plusz tízezreket kellene utalnia a bruttó fizetésükön felül.

Valóságteszt: Tényleg jön a negatív adó?

Gyakorlati és költségvetési szempontból nagyon valószínűtlen, hogy a negatív jövedelemadó klasszikus formáját bevezetnék. Ennek több oka is van:

1. Brutális költségek: Az államkassza jelenlegi, feszített állapota mellett a Tisza Párt gazdaságpolitikusai is elismerték: pontosan csak a kormányváltás és a könyvek átvizsgálása után fogják látni, meddig nyújtózkodhatnak. Egy tömegeket érintő negatív adó kigazdálkodhatatlan teher lenne.

2. Keresztezné a többi ígéretet: A párt a családi pótlék duplázását is megígérte. Ha egy szja-mentes, többgyermekes anya egyszerre kapna dupla családi pótlékot és még negatív jövedelemadó-kifizetést is, az aránytalanul túlkompenzálná ezt a réteget a többiekhez képest.

Mi lesz a megoldás?

A közgazdasági logika és az eddigi nyilatkozatok (például a Bankmonitor kalkulációi) alapján a rendszer sokkal inkább egy sávos adójóváírás lesz. Ez azt jelenti, hogy a 15%-os szja-kulcs megmarad, de aki keveset keres, az a befizetett adója egy részét „visszakapja” vagy eleve kevesebbet vonnak le tőle (pl. a minimálbérnél csak 9%-ot).

Aki viszont eleve nem fizet szja-t, annak nagy valószínűséggel ebből a konkrét intézkedésből nem lesz további nettó bérnövekedése. A „mindenki” szó használata ebben az esetben inkább tekinthető egy átfogó, jól hangzó politikai kampányszlogennek, mintsem a matematikai valóság hajszálpontos leírásának.

További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!