Sírva fakadtak a milliárdosok az új törvénytől: Akkora a pánik, hogy gigaberuházásokat állítanának le bosszúból.
Valóságos pánik és felháborodás söpört végig az amerikai elit körében, miután több állam és nagyváros is megelégelte, hogy a milliárdosok luxusvillái az év nagy részében üresen konganak, miközben az átlagemberek súlyos lakhatási válsággal küzdenek. Az új, luxusingatlanokra kivetett adó kiverte a biztosítékot a szupergazdagoknál, az egyik legismertebb tőzsdecápa pedig nyílt zsarolásba kezdett.
Úgy tűnik, a társadalmi felelősségvállalás addig tart, amíg nem a negyedik, ötödik vagy hatodik luxusingatlan után kell adót fizetni. Amerikában egyre több helyen döntenek úgy, hogy megadóztatják azokat a méregdrága otthonokat, amelyeket a tulajdonosaik alig használnak.
A híres „Sztáradó”
A szabályozás – amelyet a sajtó egy világhírű popénekesnő tengerparti villája miatt csak „Taylor Swift-adóként” emleget – pofonegyszerű: ha egy 1 millió dollárnál értékesebb ingatlan az év felében (183 napig) lakatlanul áll, a tulajdonosnak fizetnie kell. New Yorkban, Rhode Islanden, sőt San Diegóban is hasonló törvényeken és népszavazásokon dolgoznak, hogy az otthonok végre lakhatásra szolgáljanak, ne pedig üresen álló vagyontárgyak legyenek.
A milliárdos hiszti és a szánalmas zsarolás
A lépés azonban elképesztő ellenállást váltott ki a legfelső tízezerből. A legabszurdabb reakció egyértelműen Ken Griffinhez, a Citadel nevű gigantikus befektetési alap vezérigazgatójához köthető.
Griffin – aki történetesen egy 238 millió dolláros (több mint 85 milliárd forintos) manhattani penthouse boldog tulajdonosa – annyira felháborodott azon, hogy adót kellene fizetnie az üresen álló luxuslakása után, hogy kőkemény zsarolásba kezdett. Azzal fenyegetőzött, hogy válaszlépésként egyszerűen leállítja cége egyik 6 milliárd dolláros, New York-i ingatlanberuházását.
Működik, és ettől rettegnek igazán
Bár a gazdagok foggal-körömmel küzdenek ellene, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer kíméletlenül hatékony.
Kanadában bizonyított
Vancouverben 2017-ben vezettek be egy hasonló adót. Eredmény? 2024-re a lakatlan ingatlanok száma a töredékére zuhant (2500-ról 1000-re), mert a tulajdonosok a büntetés helyett inkább kiadták a lakásokat. A bérleti díjak pedig tartósan csökkentek.
Európában is működik
Egy francia vizsgálat kimutatta, hogy az üresedési arány 13 százalékkal esett vissza az érintett településeken.
Bár a szakértők (mint például a Kaliforniai Egyetem lakáspolitikai kutatói) figyelmeztetnek, hogy önmagában ez az adó nem oldja meg a globális lakhatási válságot és a városok költségvetésében is csak aprópénzt jelent, a társadalmi üzenete óriási. Ráadásul már az is sokatmondó, hogy egy olyan adónem, ami a teljes lakásállománynak csak egy elenyésző töredékét érinti, ekkora rettegést és zsarolási hullámot indított el a milliárdosok elitklubjában.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!