Páncélszekrényben őrzött múlt: Miért hátrált meg Orbán a dörzsölt titkosszolga előtt?

Szili Katalin az Orbán-kormány bukásának legnagyobb vesztese.
Az Orbán-rendszer legnagyobb vesztese soha többé nem kell senkinek.

Páncélszekrényben őrzött múlt: Miért hátrált meg Orbán a dörzsölt titkosszolga előtt?

Zalaegerszegi laktanya, 1981 októbere. Egy ritkás bajszú, 18 éves sorkatona néz farkasszemet a kamerával a katonai igazolványképén. Ez a fotó és a hozzá tartozó állambiztonsági karton évtizedekig egy dörzsölt altábornagy páncélszekrényében pihent, és a pletykák szerint ez volt az a „kompromat”, amivel Stefán Géza sakkban tartotta az első Orbán-kormányt. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró rántotta le a leplet a történetről, amely megmagyarázza, miért fél még ma is a hatalom a saját múltjától.

A történet egy Balaton utcai dohányzóban kezdődik 2002-ben, ahol Juhász Ferenc frissen kinevezett honvédelmi miniszter és a „szakma nagy öregje”, Stefán Géza altábornagy, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) főnöke kettesben cigarettáztak. Juhászt egyetlen kérdés marta: hogyan lehetséges, hogy 1998-ban Orbánék először kirúgták Stefánt az állambiztonsági múltja miatt, majd pár nap múlva sűrű bocsánatkérések közepette rehabilitálták?

A barna karton és a bajszos fiatalember

Stefán Géza, a moszkvai kiképzésű, Eve cigarettát szívó titkosszolga nem válaszolt azonnal. Csak a következő találkozón húzott elő a mappájából két dokumentumot. Az egyiken egy 18 éves, nyílt tekintetű fiatalember fotója állt: Orbán Viktoré.

„A karton és a jelentés akkor keletkezett, amikor Orbán Viktor Zalaegerszegen szolgált a Magyar Néphadsereg sorkatonájaként. (…) A karton szerint a kapcsolatot 1981. október 20-án létesítették a sorkatonai szolgálatát teljesítő fiatal Orbánnal.”

A dokumentum a Belügyminisztérium III/IV-es Csoportfőnökségétől származott, és Orbánt „társadalmi kapcsolatként” rögzítette. A cél: az államellenes bűncselekmények és a harckészültséget károsan befolyásoló jelenségek felderítése.

Simicska Lajos és a „Figyelj, Lajos, jelentenem kell”

Az iratok létezése és Simicska Lajos 2015-ös, elhíresült „G-nap” utáni vallomása hátborzongatóan összevág. Simicska akkor azt állította, hogy Orbán a laktanyában bevallotta neki: „Figyelj, Lajos, az a helyzet, hogy jelentenem kell rólad.”

Bár Orbán azt állította barátjának, hogy a leszereléskor végül nemet mondott az együttműködésre, Stefán páncélszekrénye mást sugallt. Juhász Ferenc szerint a titkosszolga ezzel a gesztussal üzente meg: nálánál van az aduász.

„Számomra ott derült ki, hogy Stefán Géza tárolja Orbán katonai titkosszolgálati beszervezési dokumentumait. (…) Azt üzente: veletek vagyok, egy kicsit beavatlak a titkaimba” – emlékezett vissza Juhász.

Miért nem dőlt össze a rendszer?

Adódik a kérdés: ha az MSZP-kormány kezében ott volt a bizonyíték, miért nem fejezték be Orbán karrierjét már 2002-ben? Juhász szerint a dolog nem volt ilyen egyszerű. Stefán csak a beszervezési kartont mutatta meg, de a konkrét, kézzel írt jelentéseket – ha léteztek – nem adta át.

„Ha nincs ott Orbán aláírása, vagy ha nincs egy kézzel írt jelentés, akkor az nem ér semmit. (…) Stefán elmagyarázta, hogy a III/IV-nél a társadalmi kapcsolatok többnyire nem írásban jelentettek, hanem szóban. (…) Az informátor nem is mindig volt tisztában azzal, hogy az elmondott beszámolóból hivatalos állambiztonsági irat születik.”

Ez a jogi kiskapu és a konkrét, aláírt papírok hiánya megállította a politikai atomtámadást. Stefán Géza pedig 2009-es haláláig érinthetetlen maradt.

Az üres páncélszekrény rejtélye

Stefán Géza 2009. július 21-én meghalt. A legenda szerint a titkai nem mentek vele a sírba, de nem is maradtak az utókorra.

„Tucatnyi ismerője egybehangzóan állította, hogy Stefán Géza halála másnapján páncélszekrénye már nyitva, üresen állt. Azóta sem tudni, hogy gondosan őrzött aktái vajon hová tűntek.”

Vajon ki vitte el az aktákat? Az oroszok, akiknél Stefán tanult? Vagy maga a hatalom, amely végre meg akart szabadulni a múlt árnyaitól?

Panyi Szabolcs tényfeltárása rávilágít: Magyarországon a rendszerváltás nem akkor ért véget, amikor az utolsó orosz katona elment, hanem akkor, amikor a titkosszolgálati páncélszekrények titkait fegyverként kezdték használni a demokrácia ellen. És amíg ezek a kartonok keringhetnek, addig senki sem lehet igazán szabad a saját múltjától.


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...