Szívbaj kerülgette a világot az utolsó percekben, de végül 50 év után újra történelmet írt az emberiség

Szívbaj kerülgette a világot az utolsó percekben, de végül 50 év után újra történelmet írt az emberiség.

Miközben itthon politikusok lökdösődnek az utcán, és titkosszolgálati botrányok rázzák meg a közéletet, az éjszaka csendjében az emberiség megtette azt a lépést, amire 1972 óta vártunk. Florida partjainál a sötét eget egy gigantikus rakéta fénye hasította ketté: négy emberrel a fedélzetén elindult a Hold felé a történelmi Artemis II misszió. Ám a kilövés előtti percekben egy váratlan hiba kis híján meghiúsította az évtized legfontosabb küldetését.

Cape Canaveral űrközpontjában pattanásig feszült volt a hangulat. Az Orion űrhajó kabinjában négy asztronauta – Reid Wiseman parancsnok, Christina Koch, Victor Glover és a kanadai Jeremy Hansen – várta, hogy a hátukra erősített sok ezer tonnás rakéta a csillagok közé repítse őket. A világ lélegzetvisszafojtva figyelte a visszaszámlálást.

Dráma a start előtt: hibát jelzett a rendszer

A kilövést már korábban is többször el kellett halasztani, de a legrosszabb pillanat közvetlenül a tervezett start előtt (közép-európai idő szerint éjfél után) jött el. A rendszerek hirtelen hibát jeleztek a mentőrakéta-rendszernél – annál a kritikus egységnél, amelynek feladata, hogy baj esetén lerobbantsa és megmentse a legénységet a felrobbanó hordozórakétáról.

Hosszú, idegőrlő percek következtek, a számláló megállt. A mérnökök azonban végül zöld utat adtak, és a hétperces csúszás után a rakéta fülsiketítő robajjal emelkedett a magasba. Bő tíz perccel később bejelentették a sikert: az Orion szabályosan Föld körüli pályára állt, és megkezdte az útját a Hold felé.

Hat nap az űr sötétjében

Ez a küldetés az emberiség visszatérésének főpróbája. Bár a négy űrhajós most még nem fog a Hold porába lépni – a tervek szerint hat nap alatt érik el égi kísérőnket, megkerülik azt, majd visszatérnek a Földre –, ez a repülés a legfontosabb mérföldkő a 2027-re tervezett tényleges holdraszállás (Artemis III) előtt.

Több mint 50 év telt el azóta, hogy az Apollo-program keretében utoljára ember hagyta el a Föld közvetlen vonzáskörzetét. Most, amikor a bolygónkon háborúk, gazdasági válságok és politikai káosz uralkodik, ez a négy ember odafent arra emlékeztet minket: az emberiség képes a legnagyszerűbb dolgokra is, ha végre összefog, és nem csak a sarat dobálja odalent.