Szakértői figyelmeztetés: Irán egyetlen hétre lehet az atombombától, ez a legdurvább rémálom kezdete.
Miközben a világ a lángba borult Közel-Keletet figyeli, a színfalak mögött egy sokkal sötétebb és félelmetesebb fenyegetés húzódik meg. Aszódi Attila egyetemi tanár, nukleáris szakértő legfrissebb, kőkemény elemzésében rántotta le a leplet a brutális igazságról: az amerikai és izraeli katonai csapások nem véletlenül indultak meg ekkora erővel. Irán ugyanis szó szerint napokra lehet attól, hogy befejezze az első atombombáját!
Íme a vérfagyasztó részletek arról, hogyan csapta be a világot az iráni rezsim, és miért kellett most megnyomni a piros gombot:
A titkolt uránhegyek: Hazugság a „békés” atomprogram
Aszódi Attila elemzéséből világosan kiderül, hogy az elmúlt három évtized iráni atomprogramja minden bizonnyal az elejétől fogva katonai célokat szolgált. Bár Irán folyamatosan békés, polgári atomenergiáról beszélt, a számok és a titkos létesítmények (mint a hegy gyomrába épített fordow-i dúsító) teljesen mást mutattak.
-
A 2015-ös nemzetközi megállapodás (JCPOA) eredetileg 3,67%-ban maximalizálta volna a dúsítási szintet, és 300 kg-ban a készletet.
-
Ehhez képest 2026 februárjára a becslések szerint Irán már nagyjából 460 kg, 60%-osra dúsított uránnal rendelkezett!
-
A szakértő kerek perec kimondja: „nincs olyan békés célú állami atomenergetikai program, ami 20% feletti dúsítású uránt igényelne, főleg nem ilyen mennyiségben!”. Ezek a számok kizárólag egy masszív katonai programmal magyarázhatók.
Egy hétre a bombától: Ezért indult az „Epic Fury”
A helyzet tarthatatlanságát jelzi a február 28-án indult amerikai-izraeli „Epic Fury” hadművelet. Aszódi szerint az amerikai kormányzati becslések döbbenetesek:
az irániak „nem 1 évre lehetnek a bombához szükséges teljes anyagmennyiség előállításától, hanem akár 1 hétre, és napok alatt akár kb. 10 atombombához szükséges 90% feletti dúsítású uránnal rendelkezhetnek”.
A genfi tárgyalásokon az iráni delegáció láthatóan csak az időt húzta, miközben állítólag még dicsekedtek is a dúsított készleteik növelésével. A nyugati hatalmak számára egyértelművé vált: a tárgyalásos megoldások ablaka bezárult, cselekedni kell, mielőtt túl késő lesz.
Mi történne, ha Iráné lenne a bomba?
A legfélelmetesebb kérdés: mire használná a bombát az a rezsim, amely az elmúlt napokban is kész tervek alapján indított intenzív rakéta- és dróntámadásokat a környező országok ellen?
Aszódi három lehetséges forgatókönyvet vázol fel, és egyik sem sokkal megnyugtatóbb a másiknál:
-
Csak elrettentésre használnák (a szakértő szerint az elmúlt évtizedek fényében ez a legkevésbé valószínű).
-
Az atombomba védőernyője alatt, a proxy háborúk fokozásával, hagyományos fegyverekkel próbálnák kiterjeszteni a regionális hatalmukat, ami teljesen destabilizálná a Közel-Keletet és a globális olajpiacot.
-
A legrosszabb eshetőség: a korábbi fenyegetések alapján egyáltalán nem nulla a valószínűsége annak, hogy be is vetnének egy atomfegyvert az ellenségként megjelölt országok ellen. Ez egy öngyilkos szcenárió lenne, óriási emberáldozattal és környezeti katasztrófával.
A szakértő arra a következtetésre jut, hogy az USA és Izrael számára ezek a kockázatok egyszerűen vállalhatatlanok, ezért a katonai csapások vélhetően az egzaktan megfogalmazott célok eléréséig fognak folytatódni.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!