Példátlan lázadás Európában: a legváratlanabb helyről kapott gigantikus pofont az Egyesült Államok.
A közel-keleti konfliktus kiterjedése most egy olyan soha nem látott törésvonalat hozott a felszínre a nyugati szövetségi rendszerben, amire kevesen számítottak. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egy kőkemény, nyílt állásfoglalásban állt bele a nagyhatalmakba:
országa egyáltalán nem hajlandó asszisztálni a kibontakozó háborúhoz, és drasztikus lépésre szánta el magát az Egyesült Államokkal szemben.
A történelmi „NEM”: Kitiltják az amerikai gépezetet
Sánchez bejelentése valósággá tette Washington rémálmát, Európában ugyanis megbomlott az egység. A spanyol kormány hivatalosan is úgy döntött, hogy megtagadja az engedélyt az Egyesült Államoktól:
a spanyol területen lévő katonai bázisokat amerikai erők nem használhatják fel az Irán elleni műveletekhez.
A miniszterelnök kerek perec kimondta: a valódi szövetségesek nehéz időkben kölcsönös támogatással tartoznak egymásnak, de ez nem jelenthet „vak engedelmességet”. Hangsúlyozta, hogy ez a lépés nemcsak szuverén országként áll jogukban, hanem a kétoldalú megállapodásaik alapján is.
Az iraki trauma kísértete
Miért húzta be a kéziféket Madrid ennyire határozottan? A spanyol vezetés egyszerűen nem felejtette el a múlt sötét leckéjét.
Sánchez kíméletlenül felidézte a 2003-as iraki háborút, amibe az akkori miniszterelnök, José María Aznar a lakosság akaratával szembemenve (akkor mindössze a spanyolok 5%-a támogatta a beavatkozást), tömegpusztító fegyverekről szóló hamis állításokkal rángatta bele az országot. Az a háború 300 000 ártatlan ember életét követelte, destabilizálta a Közel-Keletet, és rászabadította Európára a terrorizmust, valamint a modern idők legsúlyosabb migrációs válságát. Sánchez kormánya most pontosan ezt az egyoldalú, a nemzetközi jogot sértő katasztrófát akarja elkerülni az iráni konfliktus kapcsán.
Brutális gazdasági összeomlás fenyeget Európában
A spanyol miniszterelnök egyértelműsítette: a döntésük nem Amerika-ellenességből fakad, és eszük ágában sincs szimpatizálni az iráni rezsimmel (amelyet a nőkkel és saját népével való kegyetlenkedés miatt egyértelműen elítélnek). A probléma az, hogy a háború árát a világgazdaság és az átlagemberek fogják megfizetni.
A várható gazdasági hatások letaglózóak:
-
Az Európai Központi Bank (EKB) egy korábbi elemzése szerint a Hormuzi-szoros részleges blokádja önmagában elég ahhoz, hogy egyetlen év alatt csaknem 1 százalékponttal feljebb lökje az euróövezet inflációját.
-
Ugyanez a blokád az euróövezet GDP-növekedését 0,7 százalékponttal nyirbálhatja meg.
-
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy egy Irán elleni háború talán növeli a hadiipar nyereségét, de nem hoz biztonságot Izraelnek, nem teremt békét Ukrajnában, és biztosan nem eredményez jobb életet az európai polgároknak.
Spanyolország tehát meghúzta a vörös vonalat: „a világ problémáit nem lehet bombákkal megoldani”.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!